Az eredeti írásban és három hozzászólással ezelőtt is pontosan elmagyaráztam, hogy jött ki az egymillió év, erre sajnos eddig még mindig nem válaszoltál semmit sem, csak kinyilatkoztattad, hogy szerinted "nem stimmel". Ha ez nem elég, az eredeti közlemény szabadon, ingyen hozzáférhető bárki számára: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1448778/?tool=pubmed

Ha pedig korábban már leírtad, hogy miért nem stimmel az egymillió év a D. sturtevanti genomban található P-elemek korára, akkor nyilván nem okoz nehézséget a szövegszerkesztő kivágás-másolás parancsával idemásolni, én ugyanis ezen az oldalon érvet sajnos eddig erre nem találtam, de nyilván csak elsiklott fölötte a figyelmem.

Válasz

Ha nálatok divat magyarázni akkor mond el, hogy miért az egymilliós szám.
Én már a korábbi bejegyzésekben írtam, hogy miért nem.
(úgy látszik el sem olvastad)

Előzmény

Válasz

Nem stimmel? Miért, hogyan? Úgy látom, felétek nem divat magyarázni, bőven elég a hitvallás is. Kifejtenéd kicsit részletesebben is a véleményedet? Vagy esetleg válaszolnál a többi felvetett kérdésre is?

Válasz

Most sem stimmel az egymillió év.

Előzmény

Válasz

Örülök, hogy ilyen lelkiismeretesen válaszolsz a felvetett kínos kérdésekre.

Az viszont furcsa, hogy éppen ezt kérdezed, mert ha olvastad volna az írásomat, amit kitettél a blogodba, akkor te magad is tudnád a választ:

Honnan származik a P-elem? Azokat az elméleteket, miszerint mindig is megvolt a muslica genomban egyértelműen cáfolja, hogy akkor eddig miért nem terjedt el a különböző populációkban? Az újonnan kialakulása ellen szól, hogy a labortörzsek genomjában hasonló szekvenciákat nem találtak, amelyekből valamilyen mutációs esemény során kialakulhatott volna a P-elem. Viszont, ha megvizsgálunk a Drosophila melanogasteren kívül más fajokat is, érthetővé válik a rejtély: A Drosophila willistoni és a Drosophila sturtevanti genomja is tartalmaz P-elemeket (Silva J. C., Kidwell M. G. 2004.). Ezek azonban különböznek egymástól. A D. willistoni P-elemei nagymértékben hasonlítanak a D. melanogaster P-elemeihez, az egyik D. willistoniból származó, megszekvenált ugráló genetikai elem például mindössze egy bázisnyi eltérést tartalmazott a D. melanogaster P-eleméhez képest. Természetesen e mellett számos különböző mutáns P-elem változatot is azonosítottak a természetből gyűjtött törzsek genomjában, a D. melanogaster P-elemeihez hasonlóan, ám a teljes hosszúságú, autonóm P-elemek gyakorlatilag azonosak voltak. A D. sturtevanti genomban található P-elemek viszont az eddigiekben megismerteknél sokkal több mutációt hordoztak, jelentősen eltértek a D. melanogaster és a D. willistoni genomban található P-elemektől. Ráadásul a D. sturtevanti genomban található P-elemek egymáshoz képest is nagy változékonyságot mutattak, számos különböző mutációs esemény nyomát viselték magukon. Ebből egyértelműen levonható a következtetés, hogy a D. sturtevanti genomba sokkal régebben került be a P-elem, mint a D. willistoniba és a D. melanogasterbe, így egyszerűen több idő állt rendelkezésre, hogy a "megszelídített", már nyugvó P-elemekben mutációk történjenek, mint a másik két faj esetében, amelyek genomjában viszonylag fiatal jövevény a P-elem, így ez alatt az idő alatt jóval kevesebb mutáció történt a nyugvó P-elemekben. A cikk becslése szerint a D. sturtevanti genom körülbelül egymillió éve tartalmazhat P-elemeket, a D. willistoni P-elemek olyan fiatalok, hogy erre nem érdemes becsléseket adni, míg a D. melanogaster genomba mindössze néhány évtizede került be a P-elem, ez a labortörzsek vizsgálatával egyértelműen megállapítható.

Válasz

Egymillió éve tartalmaz p elemet?
Bizonyítsd be, hogy egy millió éve!

Előzmény

Válasz

vagy a Dodd kísérlet, kilenc generációval. itt a wiki ha már szereted:
http://en.wikipedia.org/wiki/Speciation#Artificial_speciation
feljebb találsz példákat a _természetben megfigyelt fajszétválásokra_

Válasz

"Az ugráló genetikai elemről nem állapították meg, hogy milyen hatásra jött létre."

A kérdés az, hogy te magad elolvastad -e ezt az írásomat, amit ide kitettél a blogodra? A P-elem nem a Drosophila melanogasterben jött létre, hanem a D. willistoniból került át a D. melanogaster genomba, ahol ma is megtalálhatók fiatal, kevés mutációt hordozó P-elemek, ám ezeket már rég megszelidítette a D. willistoni, nem okoznak hibrid diszgenezist.

"Előfordulhat, hogy egy korábbi betegséggel való találkozás során."


Betegséggel való találkozás során? Miről beszélsz? kifejtenéd esetleg részletesen?

"Az is előfordulhat, hogy mezőgazdasági növényvédő szerek hatására jött létere."

A Drosophila sturtevanti genom viszont jó egymillió éve tartalmaz P-elemeket, nem igazán lehet közük növényvédő szerekhez, mert azok akkor még nem voltak. Mindezek mellett elmondanád, hogyan hoz létre egy növényvédő szer egy új ugráló genetikai elemet? Csak úgy vázlatosan.

"Nem lehet utána járni, hogy milyen hatás okozta igazából és a fogságban tenyésztett példányok miért nem rendelkeztek ezzel."

De, egészen pontosan utána lehet járni, mint ahogy ezt a te blogodra kitett írásomban is pontosan leírtam. Az a feltételezés nem állja meg a helyét, hogy a fogságban tartott törzsekből valamilyen rejtélyes okból eltűnt, mert azóta eltelt újabb harminc év és a P-elemet tartalmazó törzsekből nem tűnt el a P-elem (némelyiket a hatvanas években alapították, vagyis ma pont olyan idősek, mint a nyolcvanas évekbeli vizsgálatok idején a harmincas években alapított törzsek). Megvan a D. willistoni, ahonnan a P-elem jött. Egészen pontosan tudjuk, honnan került be a P-elem a D. melanogaster genomba.

"Ha te sem tudod, hogy hogyan dobták el a g elemet a fogságban tartott példányok, hát én sem."

Igen, viszont ezt kettőnk közül egyedül te állítottad, én nem. Én csak a saját állításaimat szoktam tényekkel alátámasztani, a te állításaidra az én felfogásom szerint neked kellene bizonyítékot keresned, nem nekem. Ezt hívják vitának. A lényeg annyi, hogy egyszerűen falból idedobtál egy ellenérvet, amire te magad sem tudsz semmit sem mondani, sem elméleti mechanizmust, sem egy apró bizonyítékot, semmit. Ezt alaptalan állításnak hívják, mint ilyen, nem túl erős érv.

"Nem voltam ott, hogy folyamatában vizsgáljam a dolgot."

Viszont megvannak az évtizedes törzsek, pont hogy ez a változás folyamatában is tökéletesen vizsgálható.

"Miért lesz egy fogságban tartott vaddisznó valahányadik generációja rózsaszín?"

Mert a kondásnak jobban tetszik a rózsaszín malac, mert szürkületben is könnyebben meglátja, így a rózsaszín kocát fedezteti a rózsaszín kannal, a csíkosból pedig disznótoros lesz. Ezt hívják egészen pontosan állattenyésztésnek.

"Mi okozza azt, hogy a vadnyulak fogságban való szaporítása után egy következő valahányadik generáció már nem rendelkezik a megfelelő rejtőszínnel és szabadon engedésük után miért veszik vissza a vadnyulakra jellemző testi jellegzetességeket, és miért lesz ismét rejtőszínük, a megfelelő helyeken elhelyezett folttal?"

Megint sajnos elfelejtettél adatokat hozni, úgy látszik ez valamiért szokásod. Ha csak így akadémikus szinten beszélünk képzeletbeli nyúlpopulációrókról: Azért, mert például ha Ottó nyulász nyulaiban egy adott a recesszív allél felelős az új bundaszín kialakításáért, Géza nyulász nyulaiban pedig egy b recesszív allél, akkor ha elszabadulnak és szabadon párosodni kezdenek, az utódaik mind heterozigóták leszenk, vagyis vad típusú bundájuk lesz majd, az ő utódaikban jelenik csak meg kis számban az aa és a bb egyedek fenotípusa.

"Talán a stressz mentes és a stresszes környezetre fogható.
Talán az étrendváltozás is okozza, vagy a fogság miatti depresszió."

Nettó hülyeség.

"Lehet, hogy más területen, de ettől még mindig nem egy új faj létrejöttének lennénk tanúi, hanem egy fajon belüli változásnak."

Állította valaha valaki, hogy a P-elem bejutva a D. melanogaster genomba egy új fajt alakított ki? Tudod ezt hívják szalmabábépítésnek, kitalálsz egy érvelést, majd meggyőzően cáfolod.

"Úgy gondolóm, hogy ez mindössze egy képesség az állatokban elrejtve, ami Isten előrelátásának és bölcsességének tulajdonítható, de semmiféle képen sem a Darwini evolúció látványos működése."

Hol volt elrejtve a P-elem? Hát az ugrását gátló elemek? Ha ezt nem tudod megmondani, akkor mi alapján gondolod, hogy ez egy rejtett képesség volt?

"Éppen Bubu jegyezte meg, hogy talán sok évezred múlva már a fogságban tartott muslica példányok új fajt alkothatnak, de ahhoz, hogy ezt megtudjuk nagyon sokáig kellene élnünk ami lehetetlen a mai körülmények között."

Ilyen speciációs eseményeket már megfigyeltek, nyitott kapukat döngetsz.
(Dobzhansky, T. and O. Pavlovsky. 1971. Experimentally created incipient species of Drosophila. Nature. 230:289-292.)

Egy Drosophila paulistorum törzsről van szó, ami a vad Drosophila paulistorum egyedekkel keresztezve 1958 -ig termékeny utódokat adott. Amikor legközelebb megpróbálták ugyanezt a kísérletet ugyanezzel a törzzsel, azt tapasztalták, hogy a keresztezésből már csak terméketlen hímek kelnek ki.

Kilias és munkatársai (Kilias, G., S. N. Alahiotis and M. Delecanos. 1980. A multifactorial investigation of speciation theory using Drosophila melanogaster. Evolution. 34:730-737.) éveken keresztül különböző körülmények között tartották egy D. melanogaster törzs utódait. A kísérlet folyamán végig vizsgálták az egyes utódtörzsek közti keresztezések termékenységét és azt találták, hogy bizony csökken a keresztezésekből származó utódok életképessége, vagyis elindult a speciáció.

"De az évezredes várakozás mögé való bujkálás is csak egy menekülés, és nem érv, hiszen ezzel bizonyíthatatlanná válik az, hogy mi is történik valójában"

Ezek kőkemény kísérletes adatok, szó nincs évezredes változásokról.

Válasz

elolvastam, most talán neked kéne.

"A vaddisznót eredeti elterjedési területén kívül is sokfelé meghonosították. Viszonylag tisztavérű vaddisznók betelepítve csak Amerikában élnek. A Föld többi pontján élő állatok vagy elvadult házisertések vagy a vaddisznó és háziasított rokonának hibridjei. Mivel azonban teljesen vadon élő állatokról van szó, megjelenésük és életmódjuk is teljesen megegyezik a vaddisznóéval, így itt említjük meg őket.
A vaddisznót, mint fontos vadászható állatot a 20. század elején telepítették be az Egyesült Államokba. A vaddisznó sok helyütt keveredett az USA déli részén, főként Texas államban élő elvadult házi sertésekkel, melyek ősei a 16. század óta éltek elvadulva a területen. E keveredések miatt tisztavérű vaddisznók nemigen élnek Észak-Amerikában, csak ilyen többnyire keverék állatok, amelyek azonban külsőre nagyon hasonlítanak a vaddisznóra. "

"Házisertéssel kevert vérű, külsőleg vaddisznóra hasonlító elvadult állatok sokfelé élnek Földünkön, így Új-Guinea szigetén, Ausztráliában, Új-Zélandon, a Hawaii szigeteken, Trinidadon és Puerto Rico szigetén is." Angliában meg az 1987es vihar után szöktek el a farmokról a visszatelepített VADdisznók és jelenleg négy populációjuk él szabadon a szigeten - és meglepő módon a vaddisznók tényleg úgy néznek ki mint a vaddisznók.

Bár szerintem akkor is figyelmen kívül hagynád, hiszen cáfolja a te elméletedet.

Válasz

Comb.

Az ugráló genetikai elemről nem állapították meg, hogy milyen hatásra jött létre.
Előfordulhat, hogy egy korábbi betegséggel való találkozás során.
Az is előfordulhat, hogy mezőgazdasági növényvédő szerek hatására jött létere.
Nem lehet utána járni, hogy milyen hatás okozta igazából és a fogságban tenyésztett példányok miért nem rendelkeztek ezzel.

Ha te sem tudod, hogy hogyan dobták el a g elemet a fogságban tartott példányok, hát én sem.
Nem voltam ott, hogy folyamatában vizsgáljam a dolgot.
Miért lesz egy fogságban tartott vaddisznó valahányadik generációja rózsaszín?
Miért nyúlik meg a fülük?
Miért lesz rövidebb az orruk?
Mi okozza azt, hogy a vadnyulak fogságban való szaporítása után egy következő valahányadik generáció már nem rendelkezik a megfelelő rejtőszínnel és szabadon engedésük után miért veszik vissza a vadnyulakra jellemző testi jellegzetességeket, és miért lesz ismét rejtőszínük, a megfelelő helyeken elhelyezett folttal?
Talán a stressz mentes és a stresszes környezetre fogható.
Talán az étrendváltozás is okozza, vagy a fogság miatti depresszió.

Égtájak szerint is van különbség a vaddisznók jellegzetességeiben.
Az egyik hosszú szőrű, a másik nem.
Az egyik kis növésű, a másik nagy
Ezért az ő genetikájukban is előfordulhatnak olyan elemek amik a fogságban tartott társaiknál nem.
Így lenne némi köze a példának felhozott állatok testi jellegzetességeiről való változások említése ahhoz a különbséghez ami a muslicák p elemről szóló vitánknál kialakult.
Hiszen bármelyik állatnál aminek vadon élő rokonai vannak nem csak testi jellegében mutatkozik változás, hanem a genetikájában is.
De épp úgy egy visszarendeződés is kimutatható, ha ismét szabad környezetbe kerülhet.
Nem biztos, hogy a szaporodás területén okozna gondot a vad állatok és a házi állatok genomjában kialakult különbség.
Lehet, hogy más területen, de ettől még mindig nem egy új faj létrejöttének lennénk tanúi, hanem egy fajon belüli változásnak.
Úgy gondolóm, hogy ez mindössze egy képesség az állatokban elrejtve, ami Isten előrelátásának és bölcsességének tulajdonítható, de semmiféle képen sem a Darwini evolúció látványos működése.
Éppen Bubu jegyezte meg, hogy talán sok évezred múlva már a fogságban tartott muslica példányok új fajt alkothatnak, de ahhoz, hogy ezt megtudjuk nagyon sokáig kellene élnünk ami lehetetlen a mai körülmények között.

De az évezredes várakozás mögé való bujkálás is csak egy menekülés, és nem érv, hiszen ezzel bizonyíthatatlanná válik az, hogy mi is történik valójában.

Előzmény

Válasz

Bubi.
Te meg a másik Wikipédiás bejegyzést olvashatnád el amit beidéztem.
Bár szerintem akkor is figyelmen kívül hagynád, hiszen cáfolja a te el nem mondott elméletedet.

Előzmény

Válasz

így van, egy vaddisznó-házisertés hibrid. mivel a szóbanforgó "feral pig" populáció épp a háziasított és a vadon élő populációk össze-vissza keveredéséből alakult ki. Ha már szereted a wikit, használd is http://en.wikipedia.org/wiki/Wild_pig#Feral_pigs

A P-elem cikket meg lassan tényleg elolvashatnád

Válasz

Légy szíves inkább hívj SexCombnak, a Béla csak azért kellett, mert az űrlap nem vette be keresztnév nélkül.

"A környezeti hatásokra való válasza a szervezetnek még nem evolúció, hanem alkalmazkodás."

Ebben az esetben milyen környezeti változás történt? Bekerült a genomba egy új ugráló genetikai elem. A környezet maradt, ami volt.

Amúgy mi a különbség az alkalmazkodás és az evolúció között? Te mit nevezel alkalmazkodásnak? Mit nevezel evolúciónak?

"Mellesleg lehetséges az is, hogy a fogságban tartott muslicák azért nem rendelkeztek p elemmel, mert jó ideje nem kellett küdeniük a természetes környezet hatásaival, hiszen biztonságban éltek, etették őket, és gyakorlatilag stresz mentes életük volt generációkon keresztül."

Ennek hatására hogyan dobták el a genomjukból a P-elemet? Ráadásul egyszerre több száz törzs egyformán, úgy, hogy nyoma sem maradt? Csak mert mint ahogy a cikkben is írtam, a P-elemek rengeteg mutációt szenvedtek közben, a P-elemet hordozó törzsek genomja teli van ugrani már nem képes P-elemekkel és mindenféle belőlük származó szekvenciamaradvánnyal. Ezeket hogyan tüntették el?

"Ezzel együtt az Anglia területén elszabadult házi sertések eredeti rózsaszín szőre, pár generáció alatt az Európában őshonos vaddisznók színét vette fel anélkül, hogy keveredtek volna eredeti vadon élő fajtársaikkal, és a testi jellegzetességek is látványosan megváltoztak."

Erről mondanál valamilyen adatot is? Csak mert így elég homályos. Mikor történt, hogyan figyelték meg, hogyan zárták ki a vadkanokkal történő keveredést (A vaddisznót már a középkorban kiirtották Angliában, de a hetvenes évek végétől újra betelepítették a kontinensről.). Egyáltalán adnál erre bármilyen forrást!

Ráadásul mindez hogyan kapcsolódik a P-elemhez?

"Visszaállni testileg, vajon reakció a környezeti változásokra, vagy evolúció?
Negatív evolúció?
Pozitív irányú evolúció?"

Mi a pozitív irány? Mi a negatív irány? Mit jelent, hogy visszaállt? Nem annyi történt, hogy a különböző recesszív mutációk komplementálták egymást?

Válasz

Szintén a Wikipédiáról:

"A vaddisznóknak nincs különleges igénye élőhelyükkel szemben. Csak a minden búvóhely nélküli, teljesen nyílt területeket és a hegyek magas részeit kerülik. Angliából a középkorban kiirtották, de néhány éve vaddisznó-farmokról kiszökött példányokból szabad területen élő állomány kezdett kialakulni. Jelenleg az angliai létszáma rohamosan növekszik. A Skandináv-félszigeten továbbra sem fordul elô."


http://hu.wikipedia.org/wiki/Vaddisznó

Válasz

Nem.
Ez egy vaddisznó-házisertés hibrid.
De én nem egy vad és egy házi állat utódairól beszéltem.
Figyelj jobban és nem a saját tévedéseid miatt haragudj rám.

Előzmény

Válasz

legalább ha hazudsz ne ilyen nyilvánvalóan
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Hybrid-pig2.jpg

Válasz

Béla.
A környezeti hatásokra való válasza a szervezetnek még nem evolúció, hanem alkalmazkodás.
De visszarendeződés is lehetséges, ami pedig nem evolúció, hanem szintén egy válasz.
Mellesleg lehetséges az is, hogy a fogságban tartott muslicák azért nem rendelkeztek p elemmel, mert jó ideje nem kellett küdeniük a természetes környezet hatásaival, hiszen biztonságban éltek, etették őket, és gyakorlatilag stresz mentes életük volt generációkon keresztül.

Ezzel együtt az Anglia területén elszabadult házi sertések eredeti rózsaszín szőre, pár generáció alatt az Európában őshonos vaddisznók színét vette fel anélkül, hogy keveredtek volna eredeti vadon élő fajtársaikkal, és a testi jellegzetességek is látványosan megváltoztak.
Visszaállni testileg, vajon reakció a környezeti változásokra, vagy evolúció?
Negatív evolúció?
Pozitív irányú evolúció?

Előzmény

Válasz

Ott tartunk, hogy a vadon élő ecetmuslicák genomjába bejutott egy ugráló genetikai elem, ami jelentősen csökkentette a termékenységüket, de kialakult egy gátlómechanizmus, ami ezt kivédi.

Ez ellen te azzal érveltél, hogy ez nem evolúció, mert csak a beltenyésztett törzsek termékenysége romlott a beltenyészet hatására. Ez egyszerűen nem igaz, a vadon élő legyek genomjába került be a P-elem, az ő termékenységük csökkent, majd bennük alakult ki több gátlórendszer, ami a termékenységüket visszaállította. Magyarán vadon élő ecetmuslicák genomi környezete megváltozott, mert bekerült egy új ugráló genetikai elem, amire ők hamar kifejlesztettek egy új védőmechanizmust. Ezt hívják evolúciónak.

"Ebben az esetben a nyulas és a z Angolszász vad disznók esete még nagyobb súllyal esnek latba, hiszen a vadon élő nyulak és disznók génállományába is kerülhet bármikor olyan elem ami a háziasított állatokba nem."

Igen, az élőlények génállománya folyamatosan változik. Ez az úgynevezett evolúció. A nyulak és disznók példája semmiben sem kapcsolódik ide, hacsak annyiban nem, hogy ezek is többé-kevésbé elszigetelt populációk. Ettől a vadonban ugyanúgy folyik az evolúció.

"Érdemes lenne ezen a területen is hosszabb genetikai kutatásba kezdeni."

Ezek a kutatások évtizedek óta zajlanak, genom projecteknek hívják őket. Ezek eredményéből tudjuk, hogy például az emberi genom négy tizedét hasonló megszelidített ugráló genetikai elemek teszik ki.

Válasz

Bubi.
Tudsz valami konstruktívat mondani, vagy csak idétlenkedni tanítottak?

Előzmény

Válasz

bwáháháhá, neeeeee! :DDD

ez zseniális, Csaba!

Válasz

Köszönöm a kijavítást.
Ebben az esetben a nyulas és a z Angolszász vad disznók esete még nagyobb súllyal esnek latba, hiszen a vadon élő nyulak és disznók génállományába is kerülhet bármikor olyan elem ami a háziasított állatokba nem.
Viszont azokra a környezeti változásokra ugyanúgy reagálnak, ha elszabadulnak, mint a korábban vadon élt fajtársaik.
Érdemes lenne ezen a területen is hosszabb genetikai kutatásba kezdeni.

Előzmény

Válasz

Kedves Csaba!

Nem olvastad el a cikket figyelmesen. Nem a fogságban tartott "beltenyésztett kolónia sokadik generációja" "génállományában történt romlás", ami "az utódnemzésben gondot okozott", hanem éppen ellenkezőleg a szabadban élő összes többi légy változott meg, ezek genomjába került be a P-elem ami a hibrid diszgenezis jelenségét okozza, vagyis csökkenti a termékenységet. A fogságban tartott legyek éppen abban különböznek tőlük, hogy mivel el voltak zárva ettől a populációtól, az ő genomjukba nem jutott be a P-elem.

Ebben az esetben a nyulas, disznós, példáknak semmi köze a kérdéshez, itt egészen pontosan egy ugráló genetikai elem került be a genomba.

Válasz

Ebben az esetben sem arról van szó, hogy oroszlánfókává tenyésztenek két eltérő állományú muslica kolóniát.
hanem arról van szó, hogy egy beltenyésztett kolónia sokadik generációja annyira egymáshoz szokott, hogy az eredeti génállományt hordozó egyedekhez képest romlás történt a génállományban ami az utódnemzésben is gondokat okozott.
Mint a nyulak akiknél sok generáció óta tartó fogságban szaporodás akkora méret növekedést okozott, hogy a vadnyulakhoz képest elvesztették az eredeti méretüket, (nagyobbak lettek) és rajzoltaikat, és foltosak meg albínók és lustábbak lettek.
Egy vadnyúllal pároztatva pedig kevesebb utódot hoznak létre.
Nép betegség ugyanis a nyulaknál a jólét miatti hízás. Ezért is tartják őket, hiszen a húsa is és a bundája is jól feldolgozható.
A szervezet átáll az emésztésre és a szaporodásra, míg vadon élő rokonaiknak a táplálék megszerzésére kell koncentrálniuk ami nehéz feladat, már csak a vadászok és a vadállatok miatt is.
A környezeti változások miatt ugyan szemmel látható változásokon mentek át de ez nem azt jelenti, hogy egy másik fajjal van dolgunk.
Attól, hogy más életet kell élniük, stresszmentesebbet, még nyulak maradtak, de a genetikájuk kissé megváltozott.
De engedjük őket szabadon és vissza áll az egész pár generáció után, mint ahogy az Brit szigeten is pár száz év múlva ismét megjelentek a vad disznók, miután kiirtották őket.
A házi disznók ugyanúgy reagáltak a környezet változására, mint amikor háziasították őket.
Jellegük megváltozott és a testméretük is.
A kiszabadult sertések szaporodni kezdtek és pár generáció után meg sem lehetett mondani, hogy mi az Európa többi részén élő vad disznók és a háziasított disznókból elvadult disznók közötti különbség.
Tehát nem lett a disznókból sem egy fejeltebb élőlény, hanem vad disznók lettek.
Tájegységek közötti különbségek maradtak csupán.
Az egyik gyapjasabb, a másik nem, az egyik kisebb, a másik nagyobb.
pedig az Angliai esetben nem is feltételezhető, hogy eredeti vad disznó génekkel keveredhettek volna.

Válasz