Peti.

Ritka hülye napod lehet ma.
Ész nélkül ne kötekedj.

Előzmény

Válasz

Mindenesetre a 150 nap utáni apadás megkezdődésekor beszél az eső megszűnéséről is. Itt az ellentmondás. Ha azt akarod mondani, hogy az elbeszélés nem követ szigorú időrendet, azt megérteném, de ha nincs szigorú időrend, akkor mi a fenének kardoskodsz, hogy mi történt egyszerre és mi nem?

Előzmény

Válasz

Pontosan!!!!
Ahogy ide másoltad.
A 150 napig való árvíz nem azt jelenti, hogy 150 napig tört fel a víz a földből, hanem azt, hogy a víz 150 napig volt a föld felszínén és utána kezdett apadni.
Ezért írja, hogy az eső és a mélység forrásai egyszerre álltak el.

Előzmény

Válasz

"És erőt vevének a vizek a földön, száz ötven napig. Megemlékezék pedig az Isten Noéról, és minden vadról, minden baromról, mely ő vele a bárkában vala: és szelet bocsáta az Isten a földre, és a vizek megapadának. És bezárulának a mélység forrásai s az ég csatornái; és megszűnt az eső az égből." (1Móz 7,24-8,2)

Előzmény

Válasz

Nem utána!
40 nap eső, 150 nap árvíz és utána apadt el a víz és az apasás során került sor a holló és a galamb kibocsájtására.

Előzmény

Válasz

"És erőt vevének a vizek a földön, száz ötven napig."
A modernebb fordítások itt áradást írnak. De tökmindegy az ellentmondás szempontjából, a lényeg, hogy 150 nap eltelte után beszél az esőzés megszünéséről is.

Előzmény

Válasz

Akkor a kis logikáddal olvasd el azt a részt.
Együtt szűnt meg a mélység felfakadása miatt a felszínre törő víz az esővel de a vizek:

"24
És erőt vevének a vizek a földön, száz ötven napig."

Nem áradtak tovább csak erőt vettek a vizek 150 napig.
És ez után jött a szél és a vizek akkor kezdtek lassan visszahúzódni. Nem bonyolult.

Előzmény

Válasz

A 40 napos eső elállása nem történhetett egyszerre a 150 napos áradás megszűnésével lévén, hogy a 40 nem 150. Ehez nem kell ott lenni, elég a logika.

Előzmény

Válasz

"...hiszen nem egyszerre történt. ......"
Honnan tudod? Ott voltál? Van valamilyen cuccod amivel utazol az időben és megnézted?

Előzmény

Válasz

"Együtt említi az eső elállását és a mélység forrásainak bezárását"
Éppen ezért ellentmondásos, hiszen nem egyszerre történt.

A tudomány az ókori-középkori világképet pontosan ismeri, s a bibliai elbeszélések nagyon is jól visszatükrözik az akkori felfogást. Amit te itt és általában a kreácionisták magyarázgatnak talán elképzelhető, mindenesetre erőltetett, mesterkélt, ellenőrizhetetlen, tudománytalan és valószínűtlen, amely kizárólag csak azzal az igénnyel készült, hogy a bibliai elbeszélések szószerintisége valahogy kijöjjön.

A földkerekség nem gömböt jelent, hanem korongot, a földet ugyanis egy nagy szigetnek képzelték a tenger közepén. A gömb fölé nem lehet sátrat verni, csak burkot. A hatnapos teremtéstörténetben is nagyon jól látszik, hogy nem tudták, hogy amíg világ egyik felén este van a másikon pont reggel. Mivel a föld gömbölyű, ezért Isten teremtő szavát és annak megvalósulását nem követhette mindenhol egységesen az este és a reggel.

Előzmény

Válasz

Péter.

Együtt említi az eső elállását és a mélység forrásainak bezárását.

"2
És bezárulának a mélység forrásai s az ég csatornái; és megszűnt az eső az égből."

Nincs ellentmondás.

És mivel a húsevés nem valószínű, hogy volt ezért a tiszta és a tisztátalan állatok közötti különbséget valószínűleg az Úrnak áldozható illetve a nem áldozható állatok közötti különbséget takarta.

A Lapos földnek ma is vannak, főleg nem vallásos körökben vallói, de a kerekség itt nyugodtan vonatkoztatható gömbre, az eredeti nyelvezet szerinti értelemben.
A Biblia sehol sem mondja a földet laposnak, hanem gömbölyűnek, mert a kerekség szó régies értelemben ezt is magában foglalja.
A föld oszlopai a mélység vizeiben vannak az óceán alatti részben Erre a földköpenyre mondta isten, hogy "Tessék meg a száraz." Ekkor a föld légköre és a föld alá húzódtak vissza a vizek. Nem ugyanaz, mint az a sátor amit te említesz.
Az özönvíz idején valószínűleg néhány oszlopot eltört az Úr, hogy a föld alatti vizek a felszínre törjenek. Ez azt jelenti, hogy a magasba spriccelő víz is és a föld légköre felett való víz is esőt okozott. és nagy mennyiségű földet, (hordalékot) mozgatott meg.

Az "Eget kifeszíted....." mondatrész három helyre értendő. Az egyik a földi sféra, a második az ahol a Sátán és az ő bukott angyalai valamint a démonok tartózkodnak ezt mi szellemvilágnak hívjuk, és a menny az a harmadik ég ahova Pál apostol is írja, hogy: "Ismerek egy embert.............aki elragadtatott a harmadik égig és hallott kimondhatatlan .........!
A harmadik ég Isten az angyalok és Krisztus tartózkodási helye. Ez az amire a kiterjesztés vonatkozik és nem a föld nevű bolygóra.

A Biblia szerzői és Noé története írói között Isten is ott volt aki nagyon is tisztában van az egész föld alakjával, fizikai tulajdonságaival és alakjával.

Előzmény

Válasz

A negyvennapos eső megszűnését a Biblia a 150 napos áradás után említi. (Ter 7,24-8,2) A biblikusok szerint két eredetileg önálló elbeszélés lett összeszerkesztve, ezért van benne annyi ismétlés, ezért ellentmondásosak az adatok. Az ellentmondás az állatok számán is észrevehető. Az egyik forrás szerint a tiszta állatokból nem 2-t, hanem 7-et kellett bevinni, míg a másik forrás nem tesz különbséget. A tiszta és a tisztátalan állat az ehető és a nem ehető kategóriákat jelenti, ami itt említve szintén ellentmondásos, ha vízözön előtt nem volt húsevés.

Az ókori világkép szerint a lapos földet alul-felül mindenhol víz veszi körül. A felső vizek csak azért nem öntik el a földet, mert a biztos és szilárd égboltozat megakadályozza ezt, amely mintegy sátor fel van verve fölötte. Az alsó vizek pedig azért nem ingatják meg a földet, mert azt erős oszlopok tartják. Ebben a világképben Isten maga is helyet kapott, aki mindennél magasabban a felső vizek felett trónol.

"Az eget kifeszíted, mint a sátort, lakóhelyed a vizek fölött rendezted be. A felhőket fogatként használod, a szelek szárnyán szállsz tova. Szeleket követeddé teszed, a haragos villámot szolgáddá. A földet biztos alapra helyezted, nem inog meg az idők folyamán." (zsolt 104,2-5);

"Ha inog is a föld, minden lakójával, erősen tartom oszlopait." (zsolt 75,4)

A Biblia szerzőinek fogalmuk sem volt arról, hogy pontosan milyen is a világ, de nem is akartak természettudományos kijelentéseket tenni, hanem az akkor világ felfogás alapján adnak tanítást Isten teremtő hatalmáról.

Előzmény

Válasz

A negyven napos eső negyven napig tartott, de a földkéreg alatt levő vizek százötven napig törtek fel a föld mélyéből.
A Katolikus bibliafordításban kijön, hogy a teremtésnél a föld alatt és a föld feletti vizeket elválasztotta.
A Marianna árok a föld legmélyebb pontja, ott a föld gyomrából nagyon magas hőmérsékletű víz tör fel az Atlanti-óceánba.
Hát honnan jöhet a víz, ha nem még mélyebbről mint az óceán fenék.
A földalol feltörő víz simán átrajzolja egy katasztrófa során a föld addigi arcát. Nagy mennyiségű földet, követ és fát meg minden félét eltakarít az útjából és nem is lehet utána ráismerni a tájra. A cunami nagyon jól példázza ezt az özönvíz dolgot.
Kőzet meg könnyen kialakul és nem kell sok hozzá. Van olyan uborka ami belekövesedik az üvegbeli ecetes lébe, ha túl sokáig van ott.
A StHelens kitörése során úgy dőltek össze az erdők, mintha csak egy doboz gyufa szóródott volna ki a dobozból.
Ez a múltszázadban volt. Az ottani tóba szóródott fák egy része a vizes közegben kövesedni és elszenesedni kezdett. És nem ezer évekről beszélünk.
A Bibliai leírás nem lehetetlen dolgokat ír le, Isten beavatkozásának a mai fizikai törvények, folyamatok mind igazolói.

Előzmény

Válasz

Amint írtam, a folyamat végülis elképzelhető. Lehetséges, hogy az özönvíz összegyűjtötte a hatalmas mennyiséget, gyorsan szenet csinált belőle a föld mélyébe, majd magasba emelkedve a hegyekbe kerültek.
Hasonlónak kellett történnie az üledékes közetekkel is. A 40 napos eső porrá őrölte a hegyeket, majd kőzetté préselte, aztán egy része hegyek tetejére került, de még onnan is lekoptatott néhány réteget.
Persze ez a hegyeket örlő, billió tonna uszadékfát préselő özönvíz a bárkát megkimélte. Elképzelhető, mert Istennek minden lehetséges, akár bárka nélkül is életben mardhattak volna.
Csak kérdés, hogy valóban minden szószerint úgy volt-e? Az elbeszélés önmagában is ellentmondásos. Például a negyvennapos eső is csak 150 nap múlva állt el.
Minden lehetséges, de nem minden egyformán valószínű.

Előzmény

Válasz

Aki ezt írta, az nem ismeri a vízáramlás természetét.
Ugyanis a víz tetején úszó fa az uszadék vagy a víz alatt sodródó hordalék a víz áramlása szerint halmozódik egy helyre. Mind az állóvizeknél (pl Balaton) mind a folyóvizeknél (pl Duna) ugyanilyen felhalmozódásokat produkál.

Az özönvíz ideje előtt egyáltalán nem ugyanolyan volt a földfelszín mint ma. Ugyanis a visszahúzódó víztömeg nem tudott ugyanolyan mennyiségben eltűnni a föld felszínéről mint ahogy az a katasztrófa előtt volt. Valószínűleg nem volt ekkora óceáni felület, mint most, valószínűleg nem volt ilyen szélsőséges az éghajlat mint most.

Nem egyszer mélyfúrásnál akár 100 méteres fákon fúrnak keresztül a föld alatt. Pont szén és kőolaj lelőhelyek közelében.
A mai éghajlat, a föld mozgása, a föld bioszférája az özönvíz katasztrófáját valószínűsíti.

Előzmény

Válasz

Évente 5 milliárd tonna szenet használnak fel, a Wikipedia szerint a föld könnyen kitermelhető szénkészlete több mint 1 billió tonna. Ekkora iszonyat mennyiségű szén csak még iszonyatosabb mennyiségű szervesanyagból keletkezhetett. Továbbá ez a szén mennyiség egyes helyekre koncentrálódik, míg máshol szinte alig van. Hogyan keletkeztek ezek a széntelepek?
Az özönvíznek ezt a hatalmas szerves anyag mennyiséget óriási területről kellett volna összegyűjtenie, ügyelve arra, hogy ne kerüljön közé egyéb anyag, mikor a föld alá juttatta. A folyamat éppenséggel elképzelhető.
Sokkal valószínűbb azonban, hogy ez a mennyiség hosszú idő alatt halmozódott fel méghozzá mocsaras körülmények között. Mindmáig megfigyelhető, hogy vizenyős területen a szervesanyag nem bomlik le teljesen, hanem tőzeg formájában egyre vastagabb réteget képez, amely a föld mélyébe kerülve idővel elszenesedik. A szénkövületeken nagyon jól kivehetők a mocsári növényzet maradványai, az egész alakos álló helyzetű fa azonban nagyon ritka.
Valóban vannak helyek, ahol egész erdők kerültek föld alá, ahol sok elszenesedett állóalakos fa is látható. Az ily módon keletkezett szénréteg érthetően vékony, gazdaságilag többnyire jelentéktelen, a Föld szénkészletéhez viszonyítva elenyésző.

Eme tény, hogy nem az utóbbi tipusú szénkövület az általános, a tudomány a hosszantartó természetes folyamatokat valószínűsíti, de nem tagadja a helyi jellegű gyors lefolyású katasztrófikus eseményeket sem.

Előzmény

Válasz

Péter.
És a szénbányákban tömegével vannak is ilyenek.

Előzmény

Válasz

Csemegézzünk tovább a fenti cikk bizonyítékai között:

4. Találtak olyan fatörzset, amely 20 szénrétegen (!) állt keresztbe. Szénrétegek keletkezése nemcsak mocsarakhoz kapcsolódhat → katasztrófa sodorja a növényeket → letörnek darabok → mélybe kerülnek.

Hihetetlen, hogy valakinek egyáltalán eszébe jut egy ilyet az özönvíz bizonyítéknak tekinteni. Nem mondta senki, hogy az évmilliók során nem voltak katasztrofák, földrengések és árvizek, ahol akár egy egész fa is eltemetődött. Sőt maga a tény, hogy az ilyen egészben elszenesedett fa elég ritka, inkább a totális özönvíz ellen szól, hiszen akkor tömegével, gyakorlatilag csak ilyent kéne találni.

Válasz

És jaj oh igen nagy JAJJ a hitetleneknek.......

Előzmény

Válasz

Az alábbi címeken kiegyensúlyozott (nyitott és kritikus) tanulmányokat olvashatsz a különféle "bárka" felfedezésekről.

http://mindennapi.hu/cikk/tudomany/hol-talalhato-pontosan-noe-barkaja-/2011-05-14/3182
http://epa.oszk.hu/00800/00804/00422/59505.html

Elég kicsi lehet a hited, ha egy bárkamúzeum hitelességéhez és bizonyító erejéhez ennyire ragaszkodol. "Boldogok, akik nem látnak és mégis hisznek."

Előzmény

Válasz

Péter.

Nem csodálkozom, hogy nem érted, hogyan jön ide a boszorkány múzeum, holott van bárkamúzeum ahol a bárka közelében a bárka darabjai vannak kiállítva és te egyikbe se hiszel.
De ezek után ne is csodálkozz, hogy sok dolgot nem értesz.

Előzmény

Válasz

Nem értem, hogy jön ide most a boszorkány múzeum. Én csak azt mondtam, hogy egy múzeumnak kikiáltott létesítmény még nem csinál tudományt. A bárkamúzeumot nem jegyzik tudományos körökbe, nem beszélve arról, hogy újabb és újabb "bárkákat" találnak.
Én nyitott vagyok az őstörténet szószerintiségére, de hát a józan tények nem erre mutatnak. Ettől függetlenül lehetséges, hogy mégis úgy van, lehetséges, hogy az a bárka múzeum hiteles, csak egyenlőre mivel nem bizonyítható, nem számít tudományosnak, de nem zárható ki, hogy egyszer majd az lesz.

Valóban kell nyitottság a hithez, de az nem jelenthet kritikátlan elfogadást. Ha mindent elhinnél, amit mondanak vagy bizonygatnak, meghülyülnél az összevisszaságtól. Én például csökönyösen nem hiszek az ufo-kba. Ha egy zöld emberke ellém állna bizonygatva, hogy ő az én kitenyésztőm, én akkor se hinnék benne, inkább döntenék amellett, hogy bekattantam. Persze ha az ufok elárasztanák a földet, kénytelen lennék számolni velük, feltéve ha tényleg nem bolondulnék meg.

Előzmény

Válasz

Nos.
Ha hófehérke múzeum nincs is de boszorkány múzeum van. Pedig a boszorkány egyház Magyarországon bejegyzett egyházként létezik. Boszorkány múzeum is van. Oda akartam vinni egy hölgy ismerősömet de nem fogadták be, hanem egy keresztet feléje mutogatva kiabálva kényszerítettek, hogy vigyem minél messzebb.
Elvittem.
Vagyis, ...... bármilyen nagy hülyeségnek is tartasz, egyébként létező és intézményesített dolgokat a véleményed csak ostobaságokba betonoz be. Nyitottság kell a hithez. Az ugyanis nem ostobaság.

Előzmény

Válasz

Én nem magát a múzeum létét, mint épületet vitattam, hanem mint tudományos intézményt, amely említésre méltó hiteles leleteket őriz. Természetesen ufo és loch nessi múzeum is létezik, Hófehérke múzeumot is csinálhat bárki, de ettől a tudományos értéke nem lesz nagyobb a nullánál.

Előzmény

Válasz

Van bárkamúzeum! Most mond meg!!!!
És ezen az oldalon itt már rég utána nézhettél volna.

Előzmény

Válasz

Szóval létezik bárkamúzeum, benne hiteles leletekkel? Hát ez új, még a Wikipédia sem említi. Ezeket a szenzációs felfedezéseket, úgy látszik agyonhallgatja a biblia ellenes áltudományos világ. Vagy talán kreácionista csalásról van szó? A Wikipédia szerint
egyetlen tudományos folyóirat sem közölt még bárkával kapcsolatos dolgozatot.

Ezekre a titokzatos állatokra pont annyi bizonyíték van, mint az ufokra. Számosan látták, fényképeszték, beszéltek velük, elvitték őket űrhajó sétára, volt aki már szeretkezett is velük. Olvastam Uri Geller könyvében, hogy tőlük kapta rendkívüli képességeit. Látni sokmindent lehet, az agy hihetetlen dolgokra képes, a démoni befolyás sem kizárt.

Előzmény

Válasz

Peti.
A biblia állításaira bizonyítékok is vannak, melyek a Darwini evolúció elmélettel ellentétben tárgyi bizonyítékokat is magában foglal. Mind a Noé bárkájával kapcsolatban amit éppen ott az Ararat hegyén a bárkamúzeumban mutogatnak amíóta ott az megnyilt. És az nem csak homok vagy föld, vagy kő, hanem ferenda darabok, csavarok szögek, magok és mily véletlen horgonykövek amik kissé nehezek, hogy abba a magasságba felvigye őket valaki.

A Mokele mbembére a loh-nessy szörnyre vannak bizonyítékok, (az ufókat és a yetit nem tudom miért ide soroltad.) míg az ember fejlődéséről kiálított és a tankönyvekben tanított fejlődésrajzra nincs, hasonlóan a föld kialakulásának dogmáira sincs. És még sorolhatnám.

Előzmény

Válasz

"A Darwini vallás hívei komoly bizonyítékok hatására sem (élő dinoszauruszok pl: Mokele mbebe) hajlandók elutasítani azt a hitüket, hogy a dínók 65 millió éve kihaltak."
Hát azt hiszem rátapintottál a probléma lényegére. A Darwin hívők nem tekintik a mende-mondákat "komoly bizonyítéknak", míg a "kiváló" kreácionisták - ha vallásukat igazolja - mindent annak tartanak. Ez a különbség a valódi és az áltudomány művelői között. Mokele-mbembe, a yeti, a loch-nessi szörny, a leviatan, a papír oroszlán és az ufo kategóriájába tartozik. Lehetséges, hogy léteznek, csak nincs rá bizonyíték. A beszélő, port evő, és minden állatnál okosabb kígyó is létezhet, de egyenlőre nem nevezhető tudománynak.
Ugyanez vonatkozik Noé bárkájára, a fenti cikk mint bizonyítékról beszél róla, holott az bármi lehet. John Baumgardner "kiváló s messze legjobb" geofizikus is megvizsgált egy annak tartott képződményt, s csalódottan tapasztalták, hogy az csupán földet és sziklát tartalmaz, ennek ellenére arra a következtetésre jutottak, hogy Noé bárkájára bukkantak. A kevésbé kiváló és hitetlen geológus körökben persze továbbra is az az általános megegyezés, hogy a "bárka" csak egy agyagképződmény, amely véletlenül úgy néz ki, mint egy hajó.
http://epa.oszk.hu/00800/00804/00422/59505.html

Előzmény

Válasz

Az igazság ha nehezen bizonyítható nem biztos, hogy meggyőző.
Nincs garancia, arra, ha elhangzik valahol az igazság és vannak melette hangzatos tévedések akkor at emberek felismerik az igazságot. Magyarországon ez a politikai nézetek innen-onnan való befolyásoltságának tekintetében még inkább igaz az emberekre. Egy jobbikos ember semmilyen keresztény igazságot nem hajlandó igaznak elfogadni. Mert harcolnak a kereszténység ellen.
A Darwini vallás hívei komoly bizonyítékok hatására sem (élő dinoszauruszok pl: Mokele mbebe) hajlandók elutasítani azt a hitüket, hogy a dínók 65 millió éve kihaltak......stb
Mások meg könnyen meggyőzhetők, mert nem zárják kalodába és bilincsekbe különböző befolyásokkal a gondolkodásmódjukat. Ezeket a világi embereket még szerencsésebbnek és boldogabbnak látom mint a fent felsorolt embertársaikat. Sőt sikeresebbek is.

Előzmény

Válasz

Ha valaki tényleg annyira kiváló, akkor nyílván meg tudja győzni a szakértő kritikusait is, a hozzánemértő közönséget ugyanis nem annyira nehéz. Én nem állítottam, hogy minden kiválóságot ismerek, de az olyan nagyon kiemelkedőkről csak hallanék előbb-utóbb.
John Baumgardner (gondolom ez lesz a helyes neve) például a magyar nyelvű Wikipédiában nem is szerepel. Persze attól még lehet valaki kiváló tudós, hogy még egyenlőre nem annyira híres. Állításodat, miszerint geológiában ő legjobb nem tudom ellenőrizni, ha tényleg úgy van, akkor annak majd híre megy.
Michael Behe viszont nagyon híres, elismert tudós, noha elméletét, az egyszerűsíthetetlen összetettséget sokán támadják, több állítását cáfolták, s végsősoron a tudományos világ elvetette. Szerény véleményem szerint is nem neki van igaza, az ellenérvek meggyőzőbbek.
Te bizonyára jobban tájékozottabb vagy a kreácionista irodalomban, mit is mondanak a tudósaik a két teremtéstörténet ellentmondásairól?

Előzmény

Válasz

Peti. Az, hogy csak egy emberről tudsz nem azt jelenti, hogy mások nem léteznek vagy nem kiválódágok, Baumgartnerről sem hiszem, hogy túl sokat hallottál de mindeddig az ő elmélete a legjobb a föld mai arculatának kialakulásával kapcsolatban. Még világi, Isten nevét elutasító geológusok sem tudnak olyan összegüggéseiben tökéletes és tudományos szempontból igazolható elméletekkel (Még nem bizonyítékokkal, hanem csak elméletekkel) előállni mint ő.
Minden tudományos területen vannak kiválóságai a bibliatudományoknak, sőt olyan is előfordul, hogy éppen a bibliai állításokat igazolják világi kutatók eredményei.
Az ő nevük is a kiválóságok közé kerül. Mint Milleré és társaié.

Előzmény

Válasz

Sok vitatható és egyoldalú megállapítás tömkelege. Így lehetne összefoglalni a fenti szöveget. Hát kezdjük az elején.

"Ugyanakkor világszerte kiváló tudósok ezrei utasítják el az evolúciót a bibliai alapokon álló teremtéselmélet javára."
Mit jelent ez a szó, hogy "kiváló", ki adományozta nekik ezt a címet, s konkrétan kik közülük a leghíresebbek?
Én egy művet ismerek, amely komoly, az egész tudományos világot megmozgató ellenvetéseket fogalmazott meg: Michael Behe A darwinizmus fekete doboza című könyve. Behe-ről azonban tudni kell, hogy egyébként elfogadja az evolúciót, csak a darwinista magyarázatát nem. Teista evolúcióban hisz.
Továbbá az intelligens tervezés híveinek csak egy szűkebb csoportja vallja a Biblia szószerintiségét is. S pont ez a csoport, amely a legkevésbé illethető "a kiváló tudós" jelzővel, érveik az én szerény meglátásom szerint is meglehetősen gyengék. A bibliai teremtéstörténet önmagában is ellentmondásos, ha valaki mégis tudományos beszámolót, s nem jelképes történetet látna benne, akkor talán az ellentmondásokat kéne legelösször feloldania.

Válasz