Petike.

Ezt inkább a középkori történetíróknak mond, mert én nem mesekönyvekből veszem az anyagot.

Előzmény

Válasz

"pedig voltak már olyan középkori írások is a kezemben ahol sárkányokat győztek le vitézek. "
Szerintem a tudmányos tájékozottságodnak jót tenne, ha elsősorban nem a mesekönyveket olvasnád.

Előzmény

Válasz

Semmi tudományos érv nincs se a bárka, se a horgonykövek mellett. Persze ezt Nagy Öröm soha nem fogja beismerni, vagy azért mert túl büszke, vagy mert a hite olyan gyenge, hogy megrendülne, ha nincs ez a kőkupac.

Előzmény

Válasz

szerintem se horgonykövek. a vésetek se lehetnek Jézus előttiek, hiszen nem használtak kereszt szimbólumot Jézus előtt. Valószínű amit a csillagmegfigyelésről írtál.

Válasz

Amit írtam, a video alapján írtam, s teljesen logikus, egyszerű és meggyőző:
http://www.youtube.com/watch?v=eABPusCWat4
Azok nem lehetnek horgony kövek, mert túl nehezek. A lyuk pedig túl fent van, az a vékony karika egyszerűen leszakadna a nagy súly alatt.
Szerte a világon vannak ilyen égitest figyelő kövek. Céljuk annak mérése volt, hogy mennyi idő alatt kerül ugyanabba a pozicióba a megfigyelt objektum. Köztudott, hogy a régi pogányok istenként tisztelték az égitesteket, s előszeretettel használták a magaslatokat kultuszaikhoz. Ararát a közel-kelet legmasabb hegye, vagyis különösen is szent volt, s valóban örményország tele is van ilyen kövekkel. Ismét felhívnám a figyelmet, hogy a "horgonykövek" nem a "bárkánál" vannak, hanem 22km arébb egy máig lakott településen, Kazan-ba (örmény neve Arzap).
Örményország még a római birodalmat is megelőzve 301-ben elsőként vezette be államvallásként a kereszténységet, s ekkor kezdődött a pogány kultuszok elleni hadjárat. A pogány szent köveket kidöntötték, megrongálták, sírkőnek használták, vagy úgymond kereszténnyé tették kereszteket rajzolva rájuk, a csillagok figyelése ugyanis önmagában nem bűn.
Az egyenlő szárú kereszteket az örmények s a többi keleti keresztények is előszeretettel használják, de a keletet megjárt kersztes lovagok is alkalmazták.

Előzmény

Válasz

Az örmények használnak ilyen kereszteket, az örmény keresztény temetőkben is vannak ilyen keresztek. Ez Nem Noé korabeli jel, az tuti, max 1900 éves véset. Noé amúgy se használt még kereszt jelet. A sírkövekre meg már régóta vésnek,határjel is lehet.
Én az ózon tv-n láttam egy expedíciót akik módszeresen átröntgenezték (talán ultrahanggal) a hegy hóval borított platóját, de ott nem találtak bárkára utaló jeleket.
Ez a múzeum a hegytől messzebb van, ahol ezt a hajó alakú sziklát találták.De ha belenéztek a videóba, a hegy tele van ilyen törésekkel,meg vízmosásokkal. A sziklát már sok geológus megvizsgálta . Ron Wiatt nem volt régész, csak egy fanatikus hívő. Szerintem maradjunk a tényeknél.

Válasz

Aha.
Kegyelem döfés.
Pogány vallási célokra kifúrt kövek, vajon mit keresnek 2500 m magasan, ahova biztosan út sem vezet és csak véletlenségből látták néha néha meg a bárka szerű képződményt?
És melyik pogány vallás gyakorlathoz kellenek kifúrt 4-5 + 10 tonnás kövek?
És melyik keresztény vallás használ szimetrikus kereszteket, Jézus keresztjének a Római tipusu keresztje helyet?
És ha eddig senki sem találta meg ezeket a köveket és a bárkát néhány véletlen kivételével akkor ki is ment fel oda kereszteket vésni azokba a kövekbe?
És kik voltak azon a helyen keresztények?
Vagy melyik régi pergamen, vagy történet leírás tartalmaz olyan dolgot, hogy keresztény érdekek miatt kövekbe véstek valahol is kereszteket pogány vallások eltörlésére?
Mert egyébbként gazdag irodalma van a keresztény terjeszkedésnek, Pogányok megtérítésének, a sötét középkorban meg még tűzzel-vassal való boszorkány üldözéseknek, pogány térítéseknek és hasonlóknak, de ilyen kőbe való vésésről én még nem találtam irodalmat, pedig voltak már olyan középkori írások is a kezemben ahol sárkányokat győztek le vitézek.
Szóval ki is mondta ezt az (utolsó kegyelemdöfés) dolgot? És mire is alapozta?

Előzmény

Válasz

Nem olvastam.
A bárkával kapcsolatban csak egy filmet láttam. Állítólag fenn a magasban az örökhó birodalmában jégbefagyva is van egy bárkaképződmény, de eddig csak műhold felvételeket sikerült róla készíteni.

Előzmény

Válasz

http://www.christianfilmdatabase.com/review/in-search-of-noahs-ark/
Ezt a könyvet olvastátok? Magyarul megjelent Noé bárkája nyomában Vénusz kiadó 1991

Válasz

Szerintem ne a Ron Wiatt vonalon mozgjunk tovább.

Válasz

A megadott címed nyomán eljutottam ehez a videohoz:
http://www.youtube.com/watch?v=eABPusCWat4

Arról szól, hogy szerte a világon vannak ilyen "horgony kövek", amelyek igazából pogány csillagvizsgáló szent kövek. Ezeket a köveket a későbbi keresztény lakosok megrongálták, kidöntötték és kereszteket rajzoltak rá a pogány kultusz elleni harc jegyében.
Nem akarlak elkeseríteni Nagy Öröm, de ez kegyelemdöfés a bárkádnak.

Előzmény

Válasz

http://www.noahsarksearch.com/resources/durupinar/

Válasz

Hát ha nem haragszol én a szkeptikusokhoz csatlakozom. Engem a geológiai vélemény meggyőzött. A "bárka" nyilvánvalóan bazaltból van, csudálatosan kellett a forró lávának a fa szerkezetre ömölnie, hogy a Bárka megtartsa eredeti formáját.

Előzmény

Válasz

Nem számít, hogy mennyi ellenérv van, ha azok ilyen gyengék. Elsöprő erejű érv és bizonyíték kell.
Olvastam és túl sok bibliai egybe esésről kell kideríteni egy helyen, hogy nem az aminek látszik.

Például a vas oxiddal kapcsolatban amik a várka különböző pontjain csak nyomokban (igaz, hogy túl szabályos elrendeződés szerint) van jelen. De vajon 4000 év alatt nem kellett-e a teljes vasalásnak és csavarozásnak elkorrodálódnia?
Bocsi de a szakmám miatt konyítok a vashoz, és tudom, hogy akár 100 év alatt is el eheti a rozsda a legjobb acélt is.

Másik példa: Szép szabályos hajó alakzatban van jelen egy vizonyos kőzet ami a cikk írója szerint akár a régi gerendázat lenyomatát tartalmazza, de más helyeken is van, hogy az ilyen természetes folyamatok által létrejön.
Igen ám, de hogyan és hol van még ilyen? Nincs rá példa sehol. Tehát az ellenérvek gyenge lábakon állnak. Azután meg van egy kis szószedet arról, hogy az egyiptomiak is ismerték a nádhajó készítés mikéntjét, amit nem értek, hogy hogyan került oda mikor az egész bárkát Isten útmutatása szerint Sitim (nagyon valószínű, hogy akácféle) fából kellett csinálni.
Tehát miért is lenne ellenérv, hogy az Egyiptomiak is építettek hajót nádból.
Mindegy.
Jobb magyarázat illetve ellenérv is lesz még.

Előzmény

Válasz

Lehetséges, hogy igazad van, mindenesetre elég nagy az elutasítás.

Az alábbi cikk arról ír, hogy állítólag gondos vizsgálatokkal is megcáfolták Ron Wyatt állításait. Az úgynevezett horgonykövek is helyi jellegű kőzetek.
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/noe-barkajanak-nyomaban-2

Grüll Tibort a Hit gyülekezetéhez kötödő régészt nem lehet Biblia elleneséggel vádolni, de még ő is szenzációhajhász álrégésznek titulája Ron Wyatt-ot.
http://bibliairegeszet.blog.hu/2009/08/28/asatas_es_askalodas

Az újabb és újabb szenzációs bárkaleletek is azt igazolják, hogy a bárkamúzeum anyaga nem volt túlságosan meggyőző.

Előzmény

Válasz

Péter.
Mint írtam is neked a másodlagos célja a horgonyköveknek a bárka stabilitásának megőrzése volt. Egy egy nagyobb hullám érkezésekor ugyanis felborult volna a bárka, szerintem. A tőkesúly feladata is a horgonykövekre hárult.

Az, hogy a horgonykövek hol maradtak el a bárkától nem nagy talány, hiszen a bárka megfeneklett az Ararát hegyén és ezért a feneke a vízzel teli laza szerkezetű talajon nyugodott meg.
Mivel a víz mozgása igen heves lehetett akkor és sok hordalékot mozgatott meg, és nagyobb földmozgások is voltak akkor, hiszen a mai hegyek nagy része az özönvíz végén emelkedett fel, ezért elképzelhető hogy mozgott még a megfeneklés után is a bárka, de mivel a horgonykövek előbb érnek talajt ezért az is elképzelhető, hogy levágták a köteleket róla, vagy akkor is mozgott a bárka miután már rég kiszálltak belőle, hiszen az özönvíz utáni időszak is igen mozgékony világot jelentett. Mivel az Ararát egy vulkanikus hegy ezért földmozgások is jellemezték, sőt a jégkorszak miatt is igen jelentős időjárási viszontagságok álltak fenn.
A glecser mozgások is jelentősek arrafelé. Nem csoda, hát, ha a bárkát nem az eredeti helyén találjuk.
Minden évben óriási sárfolyások indulnak a hegyről lefelé. A jól átázott és a fagyok által időről időre fellazított talaj lassú mozgásban van mind a mai napig.
Az a húsz, huszonnégy kilométer bármelyik fennálló dolog miatt mozoghatott ennyit.

Előzmény

Válasz

Horgonykövekre nincs szükség egy özönvízben, ugyanis az azt a cél szolgálja, hogy ne sodródjanak el a parttól. Ezeket a köveket a "bárkától" 22km-re találták egy faluban. Én úgy tudom, hogy a horgony közelebb szokott lenni a hajóhoz.

Előzmény

Válasz

A horgonyköveket még a régi rómaiak is használták, meg a Görögök.
Akkoriban ez a hajót rögzítette a partok mentén, hogy az áramlat el ne sodorja őket, de menetközben egyenlő részben elosztva a tőkesúly szerepét töltötték be.
Nehéz összetéveszteni más dologgal őket. És miért pont egy bárka szerű dolog közelében lennének és miért pont 2500 m feletti magasságban?

Előzmény

Válasz

Érdemes elolvasni azt a cikket az úgynevezett gerendákkal kapcsolatban is. Az a kő pedig mitől lenne horgonykő, s miért olyan biztos, hogy Noé rajzolta rá azokat a kereszteket?

Előzmény

Válasz

Aha.

És a lávafolyásokban elszenesedett és megkövesedett gerendák is természetes úton jönnek létre és több kifúrt és keresztekkel díszített horgonykő is természetes kialakulás végeredménye.
Ja.
Ilyen a természet.

Előzmény

Válasz

Egy jó cikket találtam Ron Wyatt féle bárkáról geológiai megközelítésben. Többek között azt olvastam, hogy a láva folyások akárcsak a folyók természetszerűleg alakítanak ki hajóhoz hasonlító szigeteket, amelyeket sokfelé találni, az Araráton is legalább kettőt.
http://geofigyelo.blog.hu/2011/07/06/noe_barkaja_geologiai_hatter

Válasz