Péter ne magyarázd félre. És pláne ilyen hülyén ne!!!

Előzmény

Válasz

Szóval mégis csak olyan keresztek. Eddig az volt álláspontod, hogy a hülye is látja, hogy nem olyanok. Akkor most ki a hazug? Én azonban inkább arra gyanakszom, nem igazán vagy tudatában, hogy mit írogatsz, s elég reménytelen dolog erre téged rádöbbenteni, pedig gyógyulásodra válna.

Előzmény

Válasz

Magyarországon is díszítettek templomokat ilyennel de ez nem azt jelenti, hogy nem innen terjedt el ennek a típusú keresztnek a használata. Másrészt meg az örmények származtatják innen vagyis Noétól ezt az egészet. A Törökök is és az Örmények is ezt Noé bárkájának tekintették.

Előzmény

Válasz

Most néztem a Grúz zászlót, pont ilyen keresztek vannak rajta. Ebből is az látszik , hogy ezek a vésések a kövön nem ókoriak, hanem középkoriak, vagy későbbiek.

Válasz

Csak az örmény tömegsírok nem itt vannak és nem tíztonnás köveken.
Örülök, hogy lezártnak tekinted a vitát a rengeteg szerteágazó ötlettel amit idegyűjtöttél és megpróbáltad elmagyarázni, hogy a fehér az miért fekete.

Előzmény

Válasz

Látom letörölted a képemet, amelyen ugyanolyan keresztek voltak, mint a lyukas köveken. Megértem, hogy kellemetlen volt, ez a video pedig mégtöbb ilyen képet is bemutat. http://www.youtube.com/watch?v=eABPusCWat4
Egy angol nyelvű cikk szerzője szerint pedig a sokkeresztes kövek tömegsírokat jelölnek. Az örmény holokauszt idején (1915-1917, kb. 700 000 halott) sok embert temettek el azonosítatlanul, s csak egy-egy vésett keresztet kaptak a valamelyik kövön. Ez is valószínűen hangzik.

Részemről ezt a vitát lezártam, még csak annyit, hogy az örmények 1700 év alatt akár Noé horgonyköveire is véshettek kereszteket akármilyen okból, így védelmezheted a Noé elméletedet az örmény kereszt tagadása nélkül. Ha szerinted ezeket nem örmények vésték, mikor bizonyítottan vannak ilyen keresztek máshol és nem lyukas kövön is, akkor sajnos azt kell mondjam, ritka buta vagy (és visszafogtam magam).

Előzmény

Válasz

Péter.

Vagy te érted félre és te ragaszkodsz hülyeségekhez!
1 Simán lehetnek a bárka horgonykövei, mert teljesen horgonykő alakjuk van még ha időközben nagy mozgásai is vannak mind a földnak, mind pedig a megfeneklés után is arrébb sodródhatott, hiszen sokáig ki sem tudtak szállni a bárkából!

2 Nagy hajóhoz nagy horgonykövek kellenek ezért Noé is nagy horgonyköveket csináltatott.Kisebb suly akkora hajót nem tudott volna stabilan tartani.
Sőt mist a tél, nyát váltakozása miatt sokkal kisebbre koptak a kövek, a fagyok és a beszivárgó víz jégként igen nagy darabokat nyomott le az eredeti kövekből fent is és lent is.

3 A világ minden táján minden égitest bárhol megfigyelhető a fényviszonyok tekintetében.

Előzmény

Válasz

Nagyon fárasztó veled vitatkozni, mert egyrészt tájékozatlan vagy, másrészt fel se fogod (vagy nem olvasod el) amit már leírtam, mindent ismételni kell.

Örményország kr.u. 301-ben vette fel államilag a kereszténységet, hol voltak akkor még a törökök. S mikor több száz év múlva megérkeztek, attól még az örmények ott laktak, s bár megfogyatkozva de most is ott laknak. Mindössze 1700 évük volt arra, hogy kereszteket rajzolgassanak a környéken. S rajzolgattak is, nem csak a "horgonyköveidre", hanem nagyon sokra, pont ugyanilyen kereszteket is, és cifrábbakat is. Tudod a kereszt rajzolgatás keresztény szokás, s ha keresztény területen kereszteket találnak, azt csak bolondok (már megbocsáss) tulajdonítják Noénak.

A lyukas kövek 3 okból sem lehetnek a bárka horgonykövei:
1, Nem a bárkánál vannak, hanem 22km arébb.
2, Nem alkalmasak arra, mivel túl nehezek, a lyuk pedig túl fent van, fellógatva letörne a nagy teher miatt.
3, A kövek kiválóan alkalmasak az égitestek figyelésre, mint szerte máshol a világon.

A "bárkánál" pedig a geológusok véleménye szerint nincs semmi emberi tevékenységre utaló nyom. Minden bazaltból van. A szerszámok és a szegek csak belemagyarázás, kellő fantázival bárhol találhatunk bármire aszociálható köveket.

A környék településeinek neve pedig természetes, hogy Nóé történeteiről szólnak. De nem azért, mert ilyen jó a népi emlékezet, hanem mert olvasták a Bibliát és a Koránt. Az Araráton nyilván stílszerűbb a "Noéfalva", mint mondjuk az "Ábrahám kútja" elnevezés. Egyébként nem csak a "bárka" környék, hanem az egész Ararát tele van noé-jellegű helységnevekkel.

Egyébként éppenséggel lehetséges, hogy mégis az a bárka, én azonban egyenlőre a szkeptikusok népesebb táborához és logikusabb magyarázatához csatlakozom.

Előzmény

Válasz

József.

Igazából nem tudjuk, hogy ki és miért vésett ennyi keresztet azokra a kövekre és mit is jelentenek azok a keresztek.

Elüt a környező népek kultúrájától, sőt egy időben maguk a Törökök semmisítették volna meg őket, a mohamedán hit parancsai miatt.
Amikor az örmények kereszténnyé kezdtek lenni akkor már nem volt rég az ő területükhöz tartozó, így ez a feltételezés sem helytálló.
Viszont sok korábbi feltevést megsemmisít.

Előzmény

Válasz

Nem hiszem hogy bármilyen keresztet rajzolgatott volna Noé vagy a fiai. Nem használtak ilyen szimbólumot akkoriban. Ez egy vakvágány, népi mítosz, amit lehet hogy a helyiek megtartanak.Plusz jó turista csalogató, amiből pénz áll a törököknek.

Válasz

Aha.
Égitest figyelő lyukak.
És miért íves lyukakkal figyeltek égitesteket?
És kik?
Mert nem örmények az biztos, mert szerinted ugyan mindenki szerint örmény keresztekről van szó a köveken csak a mindenki nem tud erről a nézetedről.

És a Római horgonykövek lyukain is csillagokat néztek a hajósok?
Vagy logikusabban azért fúrtak lyukakat a kőbe, hogy a horgonykötélt be tudják fűzni?
Mert elvárható egy horgonytól, hogy horgonykötelet lehessen a lyukába fűzni.

Előzmény

Válasz

Húúúúúú, milyen meredek.
A Bibliában szó van egy hajóról ami az özönvíz elvonultával megfeneklett az Araráton és jé, tényleg ott van egy sor maradvány ami a hajóval kapcsolatba hozható egy olyan helyen aminek messze semmi köze a kikötőkhöz, tengerekhez, és a hajózáshoz, és a bibliai helynek is megfelel, sőt a legközelebbi falu neve is Magyarul azt jelenti, hogy "nyolcak faluja" és mint tudjuk sem az örmények sem a törökök nem rendelkeztek keresztény háttérrel de ők is Noé bárkájának nevezték azt a képződményt, és lám a jelölések is csak azokon a köveken találhatók meg amik a bárkához köthetők, és Petinek még mindig kétségei vannak és nem ismeri fel a rengeteg egybevágó dolog ellenére, hogy egy bibliai tájon egy hajó alakú képződmény amin belül vasszerszámok maradványai vannak, nem messze meg a világon mindenütt használt horgonykövek, és ez még neki nem elég.
Hja.
A tudomány nem tudja meggyőzni. Petinek hitre van szüksége mert a bizonyítékokat letagadja.

A repülőről való felfedezés előtt tartották azt a helyet a megfeneklés hegyének az Örmények.
A "Nyolcak faluja" elnevezést sem a felfedezés után adták a falunak.

Előzmény

Válasz

Ja igen "És miért tartják az örmények maguk meg a törökök is hagyományosan azt Noé bárkájának?" Természetesen azért mert olvasták a Bibliában és a Koránban, hogy a bárka valahol itt feneklett meg, s mivel kétségtelenül hasonlít egy hajóhoz, ezért kézenfekvő volt az azonosítás. Mellesleg én úgy tudom, hogy repülőgépből fedezték fel, vagyis nem annyira hagyományos.

Előzmény

Válasz

Hogy miért vannak átfúrva, már megírtam egyszer, egy videocímet is adtam. Ezek szerint nem is értetted. Mégegyszer elmondom: ezek égitest figyelő kövek, állítói arra voltak kiváncsiak, hogy mennyi idő alatt kerül a megfigyelt objektum (nap, hold, bolygók, csillagok) ugyanabba az égi pozicióba, vagyis milyen időközönként halad el újból ugyanazon a lyuk előtt. A világon sokfelé vannak ilyen kövek, olyat is találtak, hogy a lyukban volt egy cső.
Természetesen más köveken (pl: sírköveken) is vannak ilyen keresztek, erről is küldtem képet. Az örmények szeretik ezeket a majdnem egyenlőszárú kereszteket, mindenki annak tartja, kié másé is lenne. Ha neked ez nem elég meggyőző az a te dolgod.

Előzmény

Válasz

És akkor miért is van átfúrva?
Ráadásul ívesen?
És miért is csak ezek a kövek vannak egyáltalán nem örmény típusú keresztekkel díszítve, holott a környéken rengeteg más szikla is van amit keresztekkel díszíthettek volna?
És miért tartják az örmények maguk meg a törökök is hagyományosan azt Noé bárkájának?
Örményországban ennek erősebb háttere van mint Európában és ez így nem stimmel a te nézeted szerint sőt nagyon is önmagát cáfoló feltételezés.

Előzmény

Válasz

A villanyoszlopok lakott területről lakott területre mennek, mindenestre a kövek nincsennek magasabban, mint a falvak. Én azt hiszem Örményországban az örmények rajzolgatnak 1700 éve ilyen-olyan kereszteket érthető célból. De hogy Noé minek rajzolta őket a horgonykőre, az örök misztérium.

Előzmény

Válasz

Tipikusan nem Örmény keresztek vannak a kövön, ezt a vak is látja, és az, hogy vannak villanyoszlopok az csak azt jelenti, hogy egy vezeték fut valahova és valószínűleg a legközelebbi településre de az nem látszik a képen tehát nem itt van.

Előzmény

Válasz

A képen jól láthatók a villanyoszlopok, egyáltalán nem lakatlan nehezen megközelíthető vidék. A keresztek tipikusan örmények csak ciráda nélkül.

Válasz