Drutakarma dāsa (Michael A. Cremo): Igen, van tiltott régészet Darwin alkonya? II. évfolyam, 1. szám 1999. január Miután Michael A. Cremo értesült az Apropó által keltett feltűnésről, illetve kézhez kapta Vida Gábor úr cikkének fordítását, határozott válaszlevélben fejtette ki véleményét, azzal a reménnyel, hogy írása az újságban is napvilágot lát majd. A Népszabadság tudományos szerkesztősége azonban elzárkózott a válasz közlésétől. Igen, van tiltott régészet (válasz Vida Gábornak) Nem áll szándékomban bocsánatot kérni, amiért nagy megrázkódtatást okoztam Vida professzornak. Nem akarta elhinni, hogy valaki csak úgy megjelenhet a Magyar Televízióban, s megkérdőjelezheti a darwini evolúció elméletét. Ám ez mégiscsak megtörtént - én vagyok rá a bizonyíték. Dr. Vida nyilván nem tudná könnyen feladni azt a mély meggyőződését, hogy az ember az emberszabású majmoktól származik. Elképzelhető, hogy soha nem is fogja feladni darwinista hitét, ahogy sokan nem tudták feladni a marxizmusba vetett hitüket sem. De változnak az idők, és a darwinisták már nem írhatják elő az emberek számára, hogyan gondolkodjanak. A darwinizmus, a marxizmushoz hasonlóan egy poros, avítt, XIX. századi ideológia, amely túlélte hasznosságát. A tények ellene szólnak, de azok, akik Dr. Vidához hasonlóan ragaszkodnak a régi ideológiához, valószínűleg nem fogják figyelembe venni a tényeket. A következő példa a Tiltott régészet című könyvben szereplő sok száz tény egyike. 1979-ben Mary Leakey, Kelet-Afrikában, a tanzániai Laetoliban lábnyomokat talált, amelyekről elmondta, hogy nem lehet őket megkülönböztetni az anatómiailag modern, hozzánk hasonló emberek lábnyomaitól. Ezt a véleményt a leleteket megvizsgáló fizikai antropológusok is megerősítették. A nyomokkal kapcsolatban az a szokatlan, hogy 3,7 millió éves megkövült vulkáni hamuban találták őket. Az ortodox darwini elképzelések szerint azonban azok az emberek, amelyek ilyen lábnyomokat hagyhattak volna maguk után, mindössze egy-kétszázezer évvel ezelőtt jelentek meg. Az előember - amelyről úgy tudják, 3,7 millió évvel ezelőtt élt Afrikában - nem hagyhatott ilyen nyomokat. A tudomány által ismert élőlények közül mind a mai napig az anatómiailag modern ember az egyetlen, amelynek lába beleillik a laetoli lábnyomokba. Ahelyett, hogy megfontolta volna a Tiltott régészetben található tényeket, Dr. Vida azzal reagált, hogy a darwinista katekizmust szajkózta, csakúgy, mint egy hitbuzgó hívő. Ám azzal, hogy a katekizmust ismételgetjük, a tények még nem tűnnek el. Dr. Vida sokszor hivatkozik a genetikára. Az emberek és az emberszabású majmok közötti genetikai hasonlóságok azonban semmit nem árulnak el e fajok eredetéről. A hasonlóságok lehetnek egy intelligens tervezés eredményei is, nem pedig a véletlen evolúcióé. Az emberi sejtet vizsgálva a molekuláris biológusok hihetetlenül bonyolult mechanizmusokkal találják szembe magukat. Michael J. Behe biokémikus így ír "Molecular Machines: Experimental Support for the Design Inference" (Molekuláris gépezetek: a terv-elmélet kísérleti alátámasztása) című tanulmányában, amelyet 1994-ben, a Cambridge-i Egyetemen ismertetett: "A huszadik században sokkhatásként ér bennünket a felfedezés, hogy a tudományos megfigyelések fényében az élet alapvető mechanizmusait nem lehet a természetes kiválasztódásnak tulajdonítani, következésképp tervezés eredményének kell lenniük. Ám ezt a megrázkódtatást a lehetőségekhez képest fel kell dolgoznunk, és tovább kell lépnünk. Az irányítás nélküli evolúció elmélete halott, a tudomány munkája azonban folytatódik." Dr. Vida nyilvánvalóan azok közé tartozik, akik nem tudják feldolgozni a molekuláris biológia legújabb felfedezései által okozott sokkhatást. A régi darwinista eszmékbe kapaszkodik, ahogy egy ijedt kisgyerek kapaszkodik a játék mackójába. Azok számára viszont, akik nem félnek szembenézni az igazsággal, ajánlom Michael Behe Darwin fekete doboza (Darwin's Black Box) című könyvét. Annyi bizonyos, hogy az emberi evolúció elméletét a leleteknek alá kellene támasztaniuk. A darwinisták feltételezése szerint anatómiailag modern emberi kövületek és tárgyak csak az elmúlt kb. százezer évből származhatnak, a leletek azonban ellentmondanak ennek. Azt látjuk, hogy az utóbbi százötven évben geológusok, régészek és antropológusok számos bizonyítékot találtak arra, hogy az ember már sok tízmillió év óta létezik ezen a bolygón. Például a The Geologist című tudományos lap beszámolt arról, hogy 1862-ben egy emberi csontvázat találtak kilencven lábbal (27,5 m) a földfelszín alatt az Illinois állambeli Macoupin megyében. A csontváz fölött egy két láb vastag, sértetlen palaréteg helyezkedett el. A réteg, amelyben a csontvázat találták, 286 millió éves volt. Ezeket a tényeket nem én találtam ki. Hivatásos tudósok számolnak be róluk, szakmai folyóiratokban. Az általam "tudásszűrés"-nek nevezett folyamat következtében azonban ezek a tények nem kerülnek be a tudományos diskurzus szférájába. Mivel radikálisan ellentmondanak a darwinista dogmának, a darwinista tudósok egyszerűen elzárkóznak attól, hogy foglalkozzanak velük. Dr. Vidának joga van hozzá, hogy a Tiltott régészet terjedelmén gúnyolódjon, ám ettől még nem fognak eltűnni a bizonyítékok. Régészeti hallgatóknak tartott előadásaim során azt tapasztaltam, hogy nagyon sokuk csodálkozott azon, vajon miért van annyi régészeti lelet, amelyről egyáltalán nem hallanak a tanulmányaik során. Szerintem fontos, hogy a tudósok és a nagyközönség az emberiség eredetével és korával kapcsolatos összes tényt megismerje. Hacsak nem vagyunk az összes tény birtokában, lehetetlen valódi következtetésekre jutni. A legutóbbi régészeti felfedezések egytől-egyig kedvezőek a Tiltott régészetben felvetett javaslat szempontjából, amely szerint az anatómiailag modern emberek sokkal ősibbek, mint azt az ortodox darwinizmus megengedné. A Reuters egyik tudósítása szerint (1997. február 27.) egy német kutató a Nature lapjain beszámolt róla, hogy falándzsákat és más fejlett eszközöket talált egy német szénbányában, olyan rétegekben, amelyek legalább négyszázezer évesek voltak. Az ilyen fejlettségű eszközöket mindig is az anatómiailag modern emberek jellemzőinek tartották, következésképp a fenti eszközöket tekinthetjük a négyszázezer évvel ezelőtt, Európa területén élt, anatómiailag modern emberi lények nyomainak. Ugyanezen Reuters-cikk szerint Etiópiában archeológusok 1997 januárjában fejlett kőeszközök felfedezéséről számoltak be, amelyek kora két és fél millió év, vagyis kétszázezer évvel több, mint a jelenleg elfogadott legrégebbi eszközök kora. Ez már egy lépés a jó irányba, de a Tiltott régészet számos olyan esetet dokumentál, amelyben a tudósok ezeknél jóval ősibb kőeszközöket is találtak. Dr. J. D. Whitney, Kalifornia egykori állami geológusa például 1883-ban beszámolt róla, hogy fejlett kőeszközöket találtak olyan kőzetrétegekben, amelyeknek korát most ötvenmillió évben határozták meg. Ugyanebben az időben Dr. Carlos Ribeiro, a Portugáliai Geológiai Szolgálat igazgatója húszmillió éves eszközöket talált Portugáliában. Még azok a tudósok is, akik nem értenek egyet a Tiltott régészet darwinizmusra vonatkozó következtetéseivel, elismerték, hogy a könyv jelentősen hozzájárul a régészettudományhoz. Például David Oldroyd tudománytörténész és tanítványa, Jo Wodak recenziójukban, ami a Social Studies of Science c. tudományos folyóiratban jelent meg, így írnak: "El kell ismerni, hogy a Tiltott régészet számos olyan érdekes témára hívja fel a figyelmet, amely fölött javarészt elsiklottak a történészek; s hogy a korai irodalom e részletes elemzése által kétségtelenül ösztönző erejű munkát végeztek a szerzők, amely mind a történészek, mind a tudományszociológiával foglalkozók szempontjából jelentős kérdéseket vet fel. . az általuk újravizsgált történelmi anyag nagy részét nem elemezték ilyen mindenre kiterjedő részletességgel azelőtt." Vida professzor kifogásolja, hogy az ortodoxia egyetlen képviselőjét sem hívták meg a tévéműsorba, hogy elmondhassa véleményét. Az ortodox darwinista hit azonban annyira közismert, hogy nem szükséges bemutatni. Évek óta sulykolják belénk ezt a doktrínát. Ezenkívül, amikor az elmúlt sok-sok év alatt számos alkalommal az ortodox darwini eszméket ecsetelték a televízióban, vajon Vida professzor kifogásolta-e akárcsak egyszer is, hogy az alternatív álláspontot senki nem képviselte? Mindenesetre bármikor szívesen eljövök Budapestre, hogy Vida professzorral együtt, egy mindkettőnk számára alkalmas időpontban, az emberi eredet és ősiség kérdéseiről folytatott közös televíziós vitában részt vegyek. Michael A. Cremo, a Tiltott régészet társszerzője, A Los Angeles-i Bhaktivedanta Institute tudományos munkatársa