Benjamin Troper éppen egy bajba jutott turistának próbált segíteni egy dél-jeruzsálemi barlangban, amikor a közeli fal mellett egy ősi oszlopra lett figyelmes. „Számtalanszor jártam már ott, de soha nem néztem abba az irányba, ez is csak azért történhetett meg, mert egy turistának segítettem” – nyilatkozta Troper a Makor Rishon izraeli napilapnak.

Troper egy ősi oszlopfőt talált; az épületmaradvány azonosítását megkönnyítette, hogy a szakember személyesen sok időt töltött jeruzsálemi ásatásoknál. A figyelemreméltó, ritka felfedezést azonban nem kürtölték világgá, sőt: az izraeli hatóságok megpróbálták eltitkolni az oszlopmaradvány megtalálását – minden bizonnyal politikai okokból.

A Dávid király (i.e. 1010-970) korabeli oszlop valószínűleg egy azóta betemetett ősi templomból vagy palotából maradt vissza. A lelet jelentőségét felismerve Tropper értesítette Yaron Rosenthalt, a Kfar Etzion-i kutatások vezetőjét, aki kapcsolatba lépett az izraeli régészeti ásatásokat irányító Izraeli Régiségügyi Hatóság egyik magas rangú tisztviselőjével. Rosenthal szerint a felfedezés értékét növeli, hogy az oszlop egy olyan épület része volt, amelyet a terület későbbi lakói nem használták fel más célokra, így eredeti állapotában maradt fenn.

Az oszlop megtalálása tovább élesítheti a Dávid király és fia, Salamon létezésével kapcsolatos vitát a két szembenálló történészi csoport között. Rosenthal mindenesetre meglepő választ kapott az ásatásokat felügyelő Régiségügyi Hatóság részéről: a felfedezést nem szabad közzétenni. Mint később kiderült, a hatóság akkor már több mint másfél éve tudott az oszlop létezéséről, de nem kezdték meg az ásatásokat, sőt a leletet őrző barlangot sem óvták meg az esetleges károktól.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a Régiségügyi Hatóság hagyta, hogy a Palesztin Hatóság által irányított Betlehemet és Dél-Jeruzsálemet elválasztó biztonsági kerítést több száz méterre az oszlop lelőhelyétől húzzák meg, így az ősi lelet gyakorlatilag az arabok kezébe került. A Makor Rishon értesülése szerint a Régiségügyi Hatóság elnöke, Shuka Dorfman is felkereste a lelőhelyet, s akkor úgy döntött, hogy nem szabad hírt adni felfedezésről, legyen bármekkora is a jelentősége.

Nagy kérdés, hogy a terület új „ura”, a Palesztin Hatóság mennyire fogja tisztelni azt a helyet, amely egykoron a zsidó királysághoz tartozott; ahhoz a birodalomhoz, amelynek létét a Palesztin Hatóság a hivatalos állásfoglalásaiban tagadja. A Makor Rishon kérdésére a Régiségügyi Hatóság ugyanakkor közölte: ismeri a fennálló helyzetet, s mindent megtesz annak érdekében, hogy együttműködjön a palesztin hatóságokkal a kutatásokat illetően

http://www.purchasereviews.net/donate.php