Rendben, de egyelőre hagyjuk a fénysebességet.

Következő kérdés: egyetértünk-e abban, hogy el lehet dönteni trigonometrikus parallaxissal két közeli csillagról, hogy melyik van távolabb, és melyik közelebb?

Előzmény

Válasz

Nem.

De nem ismerünk pontosabb mérési módszert. Végig hangsúlyoztam, hogy valójában nem áll rendelkezésünkre olyan lehetőség amivel a távolságot pontosan megmérhetnénk.
A fényév távolságmeghatározást sem tekinthetjük mérvadónak, hiszen önmagában a fény is egy elég könnyen változtatható dolog ami különböző csillagok esetében a szemlélőig más más hatásnak vannak kitéve, és szűrőkön is átmennek.
Előfordul, hogy egy csillag és a föld között akár karbont tartalmazó por van.
ismeretes, hogy a lófej köd a legsötétebb pontja az ismert univerzumnak a fekete lyukakon kívül.
Kevésbé sűrű köd is elég komoly szűrést tud okozni.
Az elmúlt évtizedben Angol és neves Amerikai egyetemeken végeztek kísérleteket arra vonatkozóan, hogy a fény sebessége változtatható-e.
A válaszuk igen.
Mivel az univerzumban rengeteg elektromágneses hatásnak is ki van téve az egy egy csillagról idáig utazó fény, valamint gravitációs hatásnak és egyéb dolgoknak, és nem áll rendelkezésünkre olyan műszer sem ami ezt a fényt sebességre vonatkozóan is mérni tudná, úgy gondolom, hogy fénysebesség állandóságával való számolás sem ad megfelelő eredményt.

Előzmény

Válasz

Egyébként javaslok egy új megközelítést, az első kérdésem:

abban egyet értünk, hogy közeli csillagokra a trigonometrikus parallaxis elég jó távolságmérési módszer?

Válasz

A kőoszlopos analógiával csak azt akartam mondani, hogy általánosítani elég sokszor jogos dolog, nem a csillagokról szólt a hsz.

Előzmény

Válasz

Csaba.

A színkép elemzéssel csupán a csillag sugárzásáról tudnak meg valamit, amivel kapcsolatban olyan következtetéseket vonnak le, hogy milyen kémiai folyamatok játszódnak le rajta, vagy milyen lehet a hőmérséklete.
A távolságot magát nem a színképből próbálják leolvasni.
Gyakorlatilag egyetlen csillag pontos távolságát sem ismeri senki.

A kőoszlopok súlya például nem ide tartozik, hiszen távolságmérésről van szó, amiket paralaxisos módszerrel próbálnak megbecsülni, de nagyobb távolságok esetében ez a mérési módszer sem működik.
A kőoszlopos példa már csak ezért sem állja meg a helyét.
Ugyanis egy egy csillag fénye akár tíz évente, de van olyan is ami négy évente elhalványul, vagy felerősödik.
Tehát a méretére is elég nehéz rájönni.
Még az űrteleszkópokon is egy egy csillag szélesebb, vagy kisebb fehér vagy színes folt.
Nem látnak még a közeli csillagok felszínére, úgy mint a naprendszer bolygóinak a felszínére, hogy a tényleges méretüket láthatóvá tegyék.

Előzmény

Válasz

Írtál egy ilyet:

"
Tehát ha vörös eltolódást mutat egy fényforrás a csillagok tengerén akkor hivatalosan távolinak tekintik."

Ez nem azt jelenti, hogy a csillag vörös, hanem hogy a színképe a vörös felé tolódott. A Hubble-törvény egy statisztika alapján született, távoli galaxisokra egész jól alkalmazható. Leírok egy példát.

Van 20 db kőoszlopod, ugyan olyan alakúak, ugyan abból az anyagból vannak, csak más méretűek. Van köztük háztömbnyi méretű, meg van egész kicsi, ceruza méretű is. Arra kérlek, hogy mérd meg a legnagyobbaknak a tömegét! A helyes mérési eljárás a következő:
Megméred a kicsiknek a tömegét mérleggel a méretük függvényében, kapsz valamilyen egyenest. Ezután megnézed, hogy a nagytérfogatú oszlop hányszor nagyobb a kicsiknél, amiket mértél, és megnézed, hogy ha folytatnád az egyenest, akkor mit mérnél a nagy térfogatú oszlop tömegére. Úgymond extrapolálunk, néhány kicsivel tényleg megcsináljuk a mérést, a nagyokat pedig csak becsüljük ezzel a függvénnyel, amit a kicsikre illesztettünk.

A galaxisokra ez úgy néz ki, hogy megmérjük közeli galaxisok távolságát (valahogy, pl cefeida-parallaxis), megnézzük a vöröseltolódást a színképükön, és ábrázoljuk a sebesség-távolság összefüggést egy grafikonon. Azt látták, hogy közeli galaxisokra ez nem túl jó, de egyre távolabbi galaxisoknál már nagyjából rajta fekszenek az értékek az egyenesen. Tehát az állították, hogy ez egy megfelelő törvény, az univerzum tágul, egyre gyorsabban (?), ezért a NAGYON távoli galaxisok távolságát már ezen törvény alapján meg lehet mérni, kicsi hibával.

Válasz

Na, újraolvastam ezt a topikot, de nem találom a vörös csillag messze van filozófiát.

Válasz

Köszönöm. Szín nem egyenlő színkép. Ne olyat mondj, hogy a vöröseltolódásból számolják a távolságot, hanem amikor egzaktul a színből. Mert ezt írod:

"Az a csillag ott vöröses fényt bocsályt ki, és ezért az egy nagyon távoli csillag."

Helyesen akkor - ezek szerint:
"Annak a csillagnak a színképe vöröseltolódást szenved, és ezért az egy nagyon távoli csillag."

Bubu megmagyarázta, hogy a két állítás nem ekvivalens. Mit nem értesz?

Előzmény

Válasz

Parancsolj Csaba:

"A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás: navigáció, keresés
Egy távoli galaxishalmaz fényének vöröseltolódása a látható tartományban

Vöröseltolódásnak hívjuk az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését. A jelenségnek a csillagászat és az asztrofizika területén fontos szerepe van, mivel a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik. Az ellentétes jelenséget, amikor a hullámhossz rövidül, kékeltolódásnak hívjuk."

Tehát ha vörös eltolódást mutat egy fényforrás a csillagok tengerén akkor hivatalosan távolinak tekintik.
Ez az általános állás pont amit mindenki ismerhet, ha egy kicsit is beleássa magát a csillagászatba.

Előzmény

Válasz

Igen Bubu, valahogy mindíg mellé beszélsz te is mint ez a sértődékeny válaszoló.

Előzmény

Válasz