Alfvén Hannes O.G. (1908 – 1995) svéd fizikus, Nobel-díjas: „A modern kozmológiai elmélet, amely kijelenti, hogy a Világegyetem egy pillanat alatt atombomba típusú robbanás által jött létre – az abszurdum csúcsa. Úgy tűnik, a modern intellektuális légkör egy olyan környezet, mely lehetővé teszi a józanész elvetését: credo quia absurdum est (hiszek, mert az abszurdum), és ami a legnagyobb előnnyé vált.” Behe Michael J. biokémikus, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből: „A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos. Az élet a Földön a legegyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” M. Behe egy későbbi interjújából: „… Ha olvassuk a tudományos kiadványokat, akkor láthatjuk, hogy senkinek eddig nem sikerült megmagyarázni, hogyan jöttek létre ezek a molekuláris gépezetek… Pedig azóta, hogy tíz évvel ezelőtt megjelent a könyvem, sok tudományos szervezet, köztük az Amerikai Tudományos Akadémia is felszólította tagjait: sürgősen tegyenek meg mindent, hogy cáfolják meg azt a nézetet, mely szerint az élővilág az intelligens tervezésről tanúskodik.” „Az utolsó 40 évben a biokémia „megnyitotta” a sejtek titkait. Több tízezer ember annak szentelte életét, hogy felderítse ezeket a titkokat. Ezeknek a kutatásoknak az egyértelmű eredménye – a teremtés. Nem létezik semmilyen ésszerű elmélet, mely képes lenne cáfolni azt a tényt, hogy az élő és élettelen világot egy olyan Erő teremtette, mely hatalmas Intelligenciával rendelkezik.” „Sokan, még ismert és tiszteletre méltó tudósok is, egyszerűen nem akarják, hogy létezzen „valami”, ami nagyobb, mint az anyagi világ. Nem akarják, hogy egy természetfeletti erő befolyásolja a Világot, függetlenül attól, hogy milyen a hatása. Másképpen fogalmazva: ők az elsődleges filozófiai nézetüket behozzák a tudományba, amely korlátozza őket a fizikai világ magyarázatában. Időnként ez furcsa helyzethez vezethet.” [Michael J. Behe, Darwin fekete doboza, Harmat Kiadó, Bp, 2002]. Carr Bernard evolucionista kozmológus: „El kell dönteni, hogy a paraméterek, melyek összhangban vannak az „antropológiai elvvel”, vagy a véletlen műve, vagy tényleg a Világegyetem speciálisan az ember részére volt teremtve. Azt a kérdést, hogy a Világegyetemet ki teremtette, átruházom a teológusokra.” Carr Bernard, Rees Martin evolucionista kozmológusok a Nature folyóiratban az „antropológiai elvről” így írnak: „A természet tényleg csodálatos egybeeséseket tartalmaz, és azok magyarázatot igényelnek.” Davies Paul (sz. 1946), híres angol elméleti fizikus, csillagász, 1983-an még agresszív ateista volt, de már 1984-ben kijelentette: „Úgy tűnik, hogy a fizikai törvények egy rendkívül zseniális terv eredménye… Komoly bizonyítékok vannak arra, hogy azok mögött van valaki. A teremtés ténye mély hatással volt ránk.” „Nehéz ellenállni annak a benyomásnak, hogy a Világegyetemet struktúrája, mely rendkívül érzékeny a paramétereinek legcsekélyebb változásaira, egy felsőbb Elmének a precíz tervezte… A Világegyetem fundamentális konstansainak összhangja fantasztikus, ami a Világegyetem Nagy Tervének létezésének legmeggyőzőbb bizonyítéka… Számomra nyilvánvaló, hogy valaki mindent kitűnően megtervezett, mielőtt megteremtette volna a Világegyetemet. A tervezés érzékelése megdöbbentő.” Paul Davies a Kozmikus terv könyvében írja: „… be kell ismernünk egy tökéletes, pontos terv, projekt létezését” Amikor Paul Davies befejezte a Világegyetem kitágulásának sebességének számításait, kijelentette, hogy emberi szempontból ez a sebesség felfoghatatlan pontossággal van kiválasztva: „A Világegyetem kitáguláságának sebességének precíz számításai kritikus értéket adnak. Nagyobb értékeknél a Világegyetem megszabadulna a saját gravitációjától, és szétszóródna az űrben. Kisebb értékeknél a gravitáció visszaállítaná a Világegyetemet az eredeti állapotába. A robbanás mindegyik pillanata rendkívül precízen volt beprogramozva.” [Paul Davies, God and the New Physics, New York: Simon & Schuster, 1983, Superforce, New York: Simon & Schuster, 1984, The Cosmic Blueprint, New York: Simon & Schuster, 1988] Einstein Albert (1879–1955), világhírű elméleti fizikus, a modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas: „Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” "Minél több felfedezés történik a fizikai világ tudományában, annál több következetés jelenik meg, melyet csak a hit alapján lehet értelmezni." „Mindegyik komoly természettudós kell, hogy valamilyen formában vallásos legyen. Különben nem képes elképzelni azokat a hihetetlenül pontos kölcsönhatásokat, melyeket megfigyel, és melyeket nem mi találtunk ki. A végtelen Univerzumban megtalálható a végtelenül tökéletes Elme működése… Látva a 20. századi katasztrófákat sokan kérdezik: «Miért engedi meg ezt az Isten?” Igen. Ő megengedte a mi szabadságunkat, de nem hagyott minket a tudatlanság sötétségében. Nekünk megadta a lehetőséget, hogy megismerhessük a jót és a rosszat. És az embernek fizetni kell azért, hogy a hamis utat választotta.” „Nehéz elképzelni egy tudóst szilárd hite nélkül… Nem lehet hinni az istentelen tudományban… Mindenki, aki tudománnyal komolyan foglalkozik, meggyőződhet arról, hogy a természet törvényeiben jelen van bizonyos elme, mely magasabb szintű, mint az ember elméje. Ezért a tudománnyal való foglalkozás az embert a valláshoz vezeti.” “Mindenkiben, aki tanulmányozza a természetet, kell, hogy keletkezzen egy bizonyos vallási áhítatosság.” „Nyugodtan kijelenthetem, hogy a vallási érzelmek mint bizonyos kozmikus forrás különösen a tudományos kutatásokban élhető át. Kétségtelenül, ezt legerősebben az első tudományos koncepciók felfedezői érezték. A Világegyetem struktúrájának tudományos, racionális megértése az embernek a hit legmélyebb érzéseit adja… Az intuíció és az ihlet csak annak a szívét érinti, aki az egész életét odaadta a tudománynak, és csak ilyen emberek képesek folytatni a kutatásaikat a nehézségek ellenére. Ezt az erőt ők a vallási érzelmekből kapják. Egy kortársunk helyesen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a mi materialista világunkban a legnagyobb vallási érzelmeket azok élik át, akik elsőként teszik meg az utat a pozitív tudományban.” Albert Einstein a termodinamika második főtételéről úgy fogalmazott, hogy az „az összes tudományok első törvénye”. Ellis George F. R. a 2-ik Velencei kozmológiai és filozófiai konferencián tartott előadásából: „Mi tapasztalhatjuk a fizikai törvények hihetetlen harmóniáját, melyek biztosítják a Világegyetem sokszínűségét. A Világegyetem sokszínűségének és bonyolult szervezésének megértése ahhoz vezet, hogy a „csodálatos” kifejezést nehéz nem az eredeti ontológiai értelmében használni.” Fang Li Shi híres kínai asztrofizikus, Li Shu Xian kínai fizikus: „A Világegyetem teremtésének kérdése, mely mindig a metafizika vagy teológia kérdésének számítódott, jelenleg az a fizika aktív kutatási területévé vált.” [Fang Li Shi, Li Shu Xian, Creation of the Universe, Singapore: World Scientific, 1989] Flew Anthony (sz. 1923) ateista filozófus, Atheistic Humanism ( Аteista humanizmus) című könyv szerzője, Riding Egyetem: „... A kozmológiai kutatások nyugtalanná teszik az ateistákat. Úgy tűnik, a kutatók olyan tudományos bizonyítékokat mutatnak be, hogy a Világegyetemnek volt kezdete. Én továbbra is ateista maradok, de bevallom, hogy ilyen egyértelmű tudományos eredmények tudatában nekem nehéz védeni a nézeteimet...” Fortov Vladimír (Владимир Фортов) (sz.1946) világhírű fizikus, akadémikus, az Orosz Tudományos Akadémia volt alelnöke (1996 – 2001): „A Világ egységes és az emberi intelligencia által megismerhető, mert létezik egy Isten, aki egy egységes terv alapján létrehozta a Világegyetemet és az embert, és ezért létezik egy egységes kutatási objektum… Azok az eredmények, melyek az utóbbi időben különböző tudományágakban megjelentek, kétségessé teszik a látszólag megingatatlan elméleteket, így a darwinizmust, az élet spontán keletkezését, az elfogadott geológiai kormeghatározást… A paleontológia és az antropológia legújabb eredményei megdöbbentő összhangban vannak a bibliai adatokkal.” Vladimír Fortov megjegyzi, hogy az élet spontán keletkezéséről sok „tudományos eredmény” született: például arról, hogyan fejlődött emberré a majom, de a modern biológia és a genetika egyértelműen cáfolják a darwinizmus „elméletet”… Mennyi időt és pénzt lehetett volna megspórolni, ha a tudósok több nemzedéke a kutatásait nem a darwinizmusra alapozták volna, hanem elfogadták volna a Bibliát… A fizikusok és a csillagászok bölcsebbek voltak, amikor a 20. században létrehoztak olyan elméleteket, melyek összhangban vannak a világ keletkezésének bibliai nézeteivel… A következő évtizedekben pedig olyan kísérleti eredményeket kaptak, melyek azokat alátámasztják. Freeman Dyson fizikus az „antropológiai elvről”: „Az a feladatunk, hogy bizonyos téziseket fogalmazzunk a Világegyetem keletkezésének értelméről és céljáról. Vagy is az a célunk, hogy elolvassuk az Isten gondolatait.” [Freeman D. Infinite in All Directions, New York, Harper and Row, 1988] Glynn Patrick ismert amerikai író, 1997 irt könyvében God : The Evidence , The Reconciliation of Faith and Reason in a Postsecular World írja: „Az utolsó évek tudományos eredményei megcáfolták a materialisták hipotéziseit és Istennel kapcsolatos kijelentéseit... A tudomány egyértelműen megmutatta, hogy a Világegyetemben olyan rend van, melyet az emberi elme nem képes felfogni, egy olyan terv, mely szerint az életünk csak azért létezik, mert a Világegyetemben megfigyelhető törvények rendkívül precíz egyensúlyban vannak egymással. A hit sok modern pszichológus szerint a neurózis vagy agynak más pszichikai betegségének a jele. De az utolsó 25 évi kísérletek megmutatták, hogy Istenbe való hit nemcsak nem vezet neurózishoz (ahogyan azt Freud és követői állítottak), hanem ellenkezőleg, az a szellemi egészségnek és az emberi boldogságnak fontos szükséges tényezője... Darwin elméletének megjelenése óta az ateisták, mint például Huxley vagy Russell, azt a tézist hirdetik, hogy a Világegyetem és az élet teljesen spontán keletkezett. Sok tudós és értelmiségi még mindig hisz ebben a tézisben. De mivel ők makacsul ragaszkodnak ehhez, kénytelenek javasolni újabb és újabb abszurd, értelmetlen érveket. A mai tudomány konkrét eredményi egyértelműen bizonyítják a Mindenható Teremtőben való hit igazságát...” Greenstein George аmerikai csillagász a Szimbiotikus Világegyetem könyvéből: „Amikor megismerjük a bizonyítékokat, akkor az a gondolat támad, hogy egy természetfeletti Erő van a Világegyetem keletkezése mögött. Lehetséges, hogy akaratunk ellenére hirtelen rátaláltunk annak a tudományos bizonyítékára, hogy létezik egy Felsőbb Elme? Nem-e az Isten ilyen ügyesen és átgondoltan a Világegyetemet nekünk teremtette?” [Greenstein G. The Symbiotic Universe, New York: William Morrow, 1988] Griffith Robert аmerikai matematikus (matematikai fizikus): „Ha egy vitához egy ateistát akarunk találni, akkor az Egyetemünk Filozófiai Karán kell őket keresni, mivel a fizikusok között ateistákat már nem találunk.” Harrison Edward kozmológus: „Isten létezésének kozmológiai bizonyítása megfelel a Paley-féle megújult és tökéletesebb koncepciójának. A Világegyetem tökéletes harmóniája – Isten tervének direkt bizonyításának az alapja. Választhatunk: vagy vak eset, amely végtelen számú világegyetemek létezését feltételez, vagy tervezés, amikor csak egy Világegyetemre van szükség… Amikor ezt a tudósok beismerik, akkor elfogadják a teológiai koncepciót – az értelmes tervezést.” [Edward Harrison, "Masks of the Universe", New York: Collier Books: Macmillan, 1985] Hawking Stephen (sz. 1942) híres angol elméleti fizikus Az idő rövid története könyvében írja, hogy a Világegyetem olyan pontos számításokon és egyensúlyokon alapszik, hogy ezt nem vagyunk képesek elképzelni. „Ha az Ősrobbanás első percében a Világegyetem kitágulásának sebessége csak egy százezer billiónyival lett volna kisebb, akkor a Világegyetem megsemmisítette volna önmagát.” Jastrow Robert asztrofizikus, Amerikai Kozmikus Intézet igazgatója: „Az „antropológiai elv” – a legnagyobb teisztikus elv, melyet valaha is előállított a tudomány. Számomra az „antropológiai elv” abszolút meggyőző.” Robert Jastrow egy interjúban megjegyezte, hogy a Világegyetem hirtelen keletkezett, ami nem felel meg a naturalisták várakozásainak, és amibe hisznek a teisták. Robert Jastrow Isten és csillagászok könyvében ebben a témakörben sok ismert tudóssal szállt vitába. A könyvében elemzi az ok-következtetés kapcsolatokat, az „Elsődleges Ok” szükségszerű létezését, amelyet nem fogadják el a naturalisták. "A Világegyetem keletkezésének okát nem lehet úgy tanulmányozni, hogy az okot csak a Világegyetemen belül keressük. Ez még egy érv, hogy nem lehet reménykedni a Világegyetem keletkezésének felderítésében, ha csak annak a működését tanulmányozzuk.” „A csillagászok már megértették, hogy önmagukat sarokba szorították, mivel saját módszerükkel bebizonyították, hogy a Világegyetem egy teremtés eredményeként hirtelen keletkezett… Azt is megállapították, hogy ez olyan erők révén történt, melyeket nem vagyunk képesek felismerni.” [Jastrow R. God and the Astronomers, New York: W. W. Norton 1978] Kisthjakovski Vera fizikus, Massachusetts Institute of Technology, a Nők a tudományban egyesület volt elnöke: „A kifogástalan rendezettség, melyet a tudomány felfedezett a fizikai világban, sugalmazza az Isten jelenlétét.” Maddox John a Nature, egyik legismertebb ateizmust terjesztő folyóirat főszeretője 1989-ben a Le az Ősrobbanással cikkében írta: „Az ősrobbanás elmélete nem fogadható el a filozófia szempontjából, mivel az elfogadása azt a gondolatot támasztja alá, hogy az életet a Földön Isten teremtette.” Margenau Henry (tudományfilozófus, Yale University) , azt mondja azoknak, akik a tudományt, mint eszközt akarják arra felhasználni, hogy a hitetlenségüket hirdessék: „Abszolút ostobaság a tudományra hivatkozva elvetni a Teremtő elvét. A tudomány egyértelműen bebizonyította, hogy a „teremtés semmiből” koncepció nem ellentmondásos.” Moody Paul A. zoológus, a Vermont Egyetem tiszteletbeli professzora: „Tudom, hogy majd milyen kérdés jelenik meg azoknak az agyában, akik ezt elolvasták: „Lehetséges, hogy a tudomány nem bizonyította be, hogy nincs Isten?”. Éppen az az igazság, hogy ezt a tudomány nem bizonyította be.” „Amennyire a geológia eredményei alapján meg tudjuk ítélni, úgy tűnik, hogy a - geológiai időfogalom szerint - nagy változások többnyire hirtelen történtek… ritkán találtak köztes kövült létformákat az osztályozás nagy alegységei, mint például a rendek és a családok között.” [Moody P. A., Introduction to Evolution, New-York, Harper and Row, 1962.] Oszipov J. Sz. (Oсипов Е. С.) (sz.1936), matematikus, mechanikus, akadémikus, 1991 óta az Orosz Tudományos Akadémiának elnöke. Oszipov szerint egy harmonikus tudományos rendszer létrehozása elkerülhetetlenül ahhoz a gondolathoz vezet, hogy létezik egy Abszolút, az Isten. Ezért nincs jogunk gúnyosan viszonyulni a tudósok istenkereséséhez, ahogyan ezt megkövetelte az ateista ideológia. Parker Gery az egyik könyvének What is Creation Science? című fejezetében írja: „A teremtés elve a tudományos megfigyelések logikai okfejtésein alapszik, és a tudósok és az egyszerű emberek is értik, hogy a teremtés mindig feltételez egy tervezést… A tervezés létrehozza a rendet, a szervezési szinteket, melyek lényegesen gazdagítják a tanulmányozható hipotézisek körét… Ha számomra az élet teremtésének érvelései annyira egyértelműek, akkor kell, hogy más tudósok, még evolucionisták is, lássák azokat az érveléseket, és ők biztos látják azokat.” Pasteur Louis (1822–1895), híres francia biológus és kémikus, a modern mikrobiológia és immunológia atyja: „Minél tovább tanulmányozom a természetet, annál erősebb a hitem a Teremtőbe… A tudomány az embert Istenhez vezeti.” „Egyszer eljön az a nap, amikor az emberek kinevetik a materialista filozófia ostoba állításait. Minél többet tanulmányozom a természetet, annál áhítatosabban csodálom a Teremtő teremtményeit. Amikor a laboratóriumban dolgozom, akkor imádkozom… Én sokat kutattam, és éppen ezért ugyanúgy hiszek, mint egy egyszerű paraszt.” L. Pasteur kutatásainak eredményeit a biogenezis törvényében összegezte: „Az élet csak életből keletkezhet”, melyet eddig senkinek sem sikerült megcáfolni. Penrose Roger híres matematikus: „… Én úgy fogalmaznék: a Világegyetemnek van célja. Az nem keletkezhetett csak úgy, véletlenül.” Penzias Arno német származású, amerikai Nobel-díjas fizikus: „A csillagászat minket ahhoz a váratlan felfedezéshez vezet, hogy egy olyan Világegyetemben élünk, amely semmiből keletkezett, és amelyben olyan finom egyensúly tapasztalható, hogy az biztosítsa az élet létezésének feltételeit. Ez a felfedezés olyan Világegyetemről szól, amelynek az alapjában „természetfeletti” terv van.” Planck Max K. (1858–1947), Berlini Egyetem professzora, kvantumelmélet alapítója, Nobel díjas: „Az anyag per se (magától) nem létezik. Bármilyen anyag csak olyan erők kölcsönhatása alapján keletkezik és létezik, amelyek az atomrendszerek struktúráiban támogatják a részecskék állapotát és a állandó mozgását. A rend és az erők célszerűsége azt mutatja, hogy mögöttük egy céltudatos Felsőbb Elme áll. Ezt a titokzatos Teremtőt én nem félek úgy nevezni, ahogyan az emberek a civilizált világban nevezik – Isten.” „A vallásnak és a természettudománynak egyaránt szüksége van Istenbe való hitre. A vallás szempontjából Isten az elemzések elején van, a természettudományban pedig a végén. Az első esetben Ő az alap, a másodikban – az eredmény csúcsa.” „Bárhová is vetjük a pillantásunkat, bármi is legyen a megfigyelésünk tárgya, a vallás és a tudomány közt sehol sem találunk ellenmondást. Inkább abszolút harmóniát találunk, különösen a természettudományban.” "A népek történelme meggyőzően bizonyítja, hogy a közvetlen, nem elferdített hitből, melyet a vallás hirdet, legerősebb ösztönzés áramlott, és a tudományban, művészetben, és szociális életben jelentős alkotó eredmények születtek." „A legnagyobb bizonyítéka annak, hogy a vallás összeférhető a természettudománnyal, az hogy a minden idők legnagyobb természetkutatói – Kepler, Newton, Leibniz – mélyen vallásosak voltak.” [Max K. Planck, Scientific Autobiography and Other Papers. Philosophical Library, NY, 1949] Polyakov Alekszandr (Александр Поляков) elméleti fizikus, Moszkvai Landau Kutatóintézet: „Mint tudjuk, a természet a legkiválóbb matematika alapján van leírva, mert azt az Isten teremtette. Ezért esélyünk van arra, hogy a fizikusok a természet tanulmányozása eredményként egy ilyen matematika létre lesz hozva.” Press V. fizikus, csillagász a Nature folyóiratban megjelent cikkében írja: „A Világegyetemben egy átfogó tervezés eredménye látható, ami alátámasztja az intelligens tervezés elvét.” Rifkin Jeremy (sz. 1943), ismert amerikai evolucionista közgazdász, író, publicista: „A kozmológia a fizikai valóság több apró darabkájából van összeszedve, és amely a társadalom által széleskörű kozmikus csalássá vált.” [Rifkin Jeremy, Reinventing Nature, The Humanist, vol. 58, March/April 1998] Rothman Tony elméleti fizikus az „antropológiai elvről” írt cikkéből (az „antropológiai elv” alapján a Világegyetem paraméterei olyan összhangban vannak, hogy azok biztosítják az ember életére szükséges természetes feltételeit): „Amikor szembesülünk azzal a renddel és szépséggel, mely a Világegyetemben uralkodik, és furcsa egybeesésekkel a természetben, akkor nagy annak a csábítása, hogy a tudományba való hittől áttérjünk a vallásba való hithez. Biztos vagyok abban, hogy sok fizikus ezt akarná. Kívánok nekik merészséget, hogy azt beismerjék.” [Rothman T. A What You See Is What You Beget' Theory, Discover, May 1987] Sandage Allan Craford-díjas csillagász: „Véleményem szerint teljesen lehetetlen, hogy a káoszból ilyen rend keletkezett volna. Bizonyos alkotó elvnek kell léteznie. Isten számomra – egy titok, de Ö magyarázata annak a csodának, mely semmiből létrehozott mindent.” Sir Stanley Arthur (1882–1944), angol asztrofizikus, materialista: „Filozófiai szempontból engem nyugtalanít a gondolat a természet hirtelen kezdetéről.” Thomson William (Lord Kelvin) (1824–1907), brit fizikus (termodinamika első és második főtételei, abszolút hőmérsékleti skála, 70 találmánya volt): „Az élet keletkezése a Földön egyáltalán nem függött kémiai vagy elektromos folyamatoktól, és a molekulák kristályozódási csoportosításától. Nekünk el kell fogadunk ezt a titkot és az élő szervezetek teremtésének csodáját.” „Az intelligens tervezésnek elsöprően erős bizonyítékai hevernek körülöttünk… Az ateista elképzelés olyannyira képtelen, hogy nem is lehet szavakba foglalni.” Wickramasinghe Chandra alkalmazott matematikus, és csillagász, Каrdiff Egyetem: „Mint tudós, én sok éven át alapos „agymosást” kaptam abban az értelemben, hogy a tudomány összeférhetetlen a céltudatos teremtés elvével. És ennek kellett ellenállni… De most már nem látok egyetlen érvelést sem Istenbe való hit ellen... Ha logikusan gondolkodunk, akkor meggyőződhetünk arról, hogy az élet keletkezésének kérdésére egyetlen logikus válasz van – a teremtés, és nem pedig a véletlen a káosz.” (Interview in London Daily Express, 1981. 08. 14) 10. Az evolúcióelmélet társadalmi vonatkozásai A XIX. században az evolucionisták abba hittek, hogy a majomembernek nemcsak a maradványait megtalálhatják, hanem az élő példányait is. A XX. század elején ez a hozzáállás időnként durva formává fajult. 1904-ben egy Afrika-kutató Belga-Kongóból magával hozott egy Ota Benga nevű pigmeust, akinek Afrikában maradt a családja (felesége és két gyereke). Megláncolva, betették egy ketrecbe és elküldték Amerikába a Világkiállításra. Az amerikai evolucionisták őt egy ketrecbe zárták a majmokkal, és így akarták bemutatni az „átmeneti formát”. Két év múlva a New York-i állatkertbe került csimpánzzal, gorillával és orángutánnal együtt. U.T. Honeday, az állatkert igazgatója, mint darwinista, büszke volt, hogy az állatkertjében egy ilyen ritka „átmeneti forma” van. Nem látott különbséget „a vadállatok és a kis fekete ember között”. Az állatkert látogatói Ota Bengához úgy viszonyultak, mint egy állathoz, és sokan közülük hitték, hogy a pigmeus az orángután közeli rokona. Ota Benga nem bírta a megaláztatásokat és öngyilkos lett. Ez még egy példa a rasszizmus sokkoló megnyilvánulására, mint az evolúcióelmélet „terméke”. Chaim Kain, ausztrál író, a Creation folyóirat szerkesztője: „A rasszizmus, természetesen Darwin előtt is sok kultúrában létezet, de, az hogy a darwini evolúcióelmélet serkentette a rasszizmust, az történelmi tény”. Gould Steeven Jey, lelkes evolucionista az egyik könyvében írja: „A rasszizmus biológia érvelései 1859 előtt is léteztek, de az evolúcióelmélet elfogadásával azok lényegesen megnövekedtek”. Hickman R. történész: „Hitler az evolúcióelmélet következetes követője és hirdetője volt. …Ez a könyv (Mein Kampf) az evolúcióelmélet szellemében egyértelműen megfogalmazta a tézist a természetes szelekcióról, az elmaradott rasszok megsemmisítésének szükségszerűségéről, és hogy azoknak kell fennmaradni, akik a legjobban alkalmazkodtak, és a természetes kiválasztódás alapján „kitenyésszék” a jobb társadalmat.” Hitler A. hitt az evolúcióelméletbe, és alkalmazta azt a politikában. Neki az volt a véleménye, hogy az evolúció során a germán faj magasabb szintre fejlődött, mint más népek, és ezért joga van megsemmisíteni az elmaradott népeket. A Második Világháború több mint 55 millió ember életét vitte el. Kevesen vannak, akik elgondolkodnak ennek a tragédiának a mélyebb okain, és összekapcsolják azt a darwini evolúcióelmélet eszméjével. 1933-ban Hitler kijelentette: „ …a felsőbb rasszának magának alá kell rendelni az összes alacsonyabb rasszt… Ez a törvény, melyet maga a természet határozott meg, és az életnek az egyetlen logikus törvénye a Földön.” Sir Keith Arthur ismert evolucionista: „Ahhoz, hogy megértsük, az evolúciós eszméknek milyen mély hatásuk volt a rasszista morálra egy nagy nemzet életében, tekintsünk a 1942-es Németországra. A. Hitler szentül hitt abba, hogy az evolúció a nemzetiségi politikának az egyetlen helyes alapja. Németország vezetője evolucionista volt, és tudatosan törekedett arra, hogy az ország politikáját az evolúció elmélethez igazítsa. Fegyverek által segítette a „természetet” abban, hogy megsemmisítse azt, amit selejtnek minősítet. Véleménye szerint ezek elsősorban a „genetikailag hibás” emberek voltak, a testi és a lelki fogyatékosok. Aztán ide tartoztak a cigányok, zsidók stb. Hitler kifejlesztette a rasszizmus sajátos formáját, melynek az evolúcióelmélet volt az alapja. Természetesen, ha egy ember hisz az evolúcióelméletben, akkor még nem biztos, hogy ő rasszista. De mivel az evolúció nem tudomány, hanem hit, akkor annak a segítségével bármilyen gaztettet lehet alátámasztani – ahogy ezt Hitler meg is tette.” Marx Károly úgy vélte, hogy a Darwin elmélete „az osztályharc megértésének a természettudományi alapja”. Marx Károly és Friedrich Engels, a kommunizmus elmélet alapítói, el voltak ragadtatva, amikor elolvasták a Darwin művét és megértették, hogy az evolúcióelmélet összhangban van a „dialektikus materializmussal”. Marx K. és F. Engels támogatták Darwin elveit, melyek véleményük szerint tartalmazzák „a kommunizmus elvek megalapozása”. Marx Károly A tőke (Das Kapital) c. könyvének első német kiadását Darwinnak dedikálta. F. Engels A természet dialektikáját a Fajok eredete elvei hatása alatt írta. F. Engels Munka szerepe a majom emberréválásában című könyvében kidolgozta a darwinizmus szociális aspektusait. Az oroszországi kommunisták Lenin, Sztálin, Trockij, Plehánov egyhangúan elfogadták az evolúcióelméletet. Plehánov a marxizmust úgy értékelte, mint „a darwinizmus alkalmazását a szociális tudományokban”. Trockij szerint „Darwin felfedezése – a dialektika nagy győzelme az élő anyag terén”. Sztálin fiatal korában papjelölt volt, de a Darwin könyvének hatása alatt agresszív ateista lett. Még rablásoktól sem riadt el. Mao Ce-tung: „a kínai szocializmus Darwin elvein és az evolúcióelméleten alapszik.” Pusey James R. történész, Harvard Egyetem, a Кína és Charles Darwin könyvében írja: „… az evolúcióelmélet és a kommunizmus között szilárd kapcsolat létezik. Az elmélet, mely azt hirdeti, hogy az élővilág a Földön spontán keletkezett, létrehozta a hiányzó „tudományos” platformot az összes ateista nézetek számára. A kommunizmus – ateista filozófia. Azon kívül, az evolúcióelmélet kijelenti, hogy a haladásnak és az élővilág fejlődésének egyetlen „motorja” az állandó konfliktus és harc, ami alátámasztja a kommunista tudomány fundamentális koncepcióját – a dialektikát”. Rosevear David, kémikus: „Ha az ember valóban a fáról jött le, akkor bizonyos fajok közelebb állnak a majomhoz, mint mások. Az ilyen népek kevésbé fejlettek. Sir Arthur Keith rámutatott, hogy Hitler rasszista nézetei közvetlenül a darwinizmusból származnak. Mind Darwin, mind pedig Huxley közreadott levelezése rasszista nézeteket fejez ki, például a törökökkel és a négerekkel szemben. A náci rasszizmus szörnyű következményeinek lelepleződése után kialakult légkör kedvezett a polgárjogi mozgalmaknak, és a rasszista gyűlölködésre való felbujtás elleni törvények létrejöttének.” [David Rosevear Teremtéstudomány, A Biblia igazságának megerősítése, MKKA, 1997] Sedgwick Adam korának egyik legkiválóbb geológusa (Cambridge) még a 19-ik században így fogalmazott: „…ha az emberek elfogadják az evolúcióelméletet, akkor az emberiség elállatiasodik, és olyan mértékben degradálhat, ami még nem volt a történelemben”. A Fajok eredete elolvasása Sedgwick Adam után 1861-ben azt írta: „Nagy adag materializmus az elejétől a végéig, eszesen megfőzve és tálalva... És mindezt miért? Biztos vagyok benne, hogy nem egyéb célból, csupán csak azért, hogy függetlenné tegyen minket a Teremtőnktől.” [Clark: The Survival of Charles Darwin. Random House, New York, 1984] A 60-as években az evolúcióelmélet erőszakosan betört a közoktatásba, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az állam támogatja az ateista világnézetet, és ebben az irányban neveli a diákokat. Ez negatívan hat a fiatalok szellemi világára, és veszélyezteti a társadalom jövőjét. Igaza volt Dosztojevszkij híres orosz írónak, amikor azt mondta: „ha nincs Isten, akkor mindent szabad”. Az iskolának nincs joga monopolhelyzetbe hozni az ateizmust. Lombard Augustine svájci geológus, a Genfi Egyetem volt dékánja: „Az iskolának semmilyen materialista vagy vallási világnézetet nem szabad rákényszeríteni a diákokra. Az iskola feladata – tudást és képességet adni. Hogy milyen világnézetet kapjon a gyerek – az a szülők feladata, senki másé, és legkevésbé az államé.” Még néhány vélemény. Bowler Peter J. ismert evolucionista, amikor a diákjairól beszél, akik természetesen megbíznak a professzoraikban, kijeleni: „Ezt a bizalmat arra használóm, hogy hatékony agymosást hajtsak végre a diákok elméjükben. A mi oktatási módszerünk főleg – propaganda. Szemléltetések nélkül olyan bizonyítékokat alkalmazunk, amelyek alátámasztják az álláspontunkat. Mi csak olyan érveléseket közlünk, amelyek megfelelnek az elfogadott elméletnek és kihagyjuk a többi tényeket.” [Bowler Peter J., Review of In Search of Deep Time by Henry Gee (Free Press, 1999), American Scientist (vol. 88, March/April 2000)] Corner E. J. botanikus professzor, Cambridge Egyetem: „A tankönyvek szerzői becsapják az embereket, amikor demonstrálják a növények bonyolultabb és bonyolultabb sorozatát, hogy igazolhassák az evolúciót.” [E. J. H. Corner, "Evolution", in Contemporary Botanical Thought, Chicago: Quadrangle Books, 1961] Johnson Phillip E.: “Az evolúciót az iskolában és a médiában nem úgy tanítják, mint egy elméletet, hanem mint egy bizonyított tényt – az “evolúció tényét”. De mégis sokan vannak, még tudósok is, akik másképp gondolkodnak, elvetik az evolúciót, és kijelentik, hogy az élővilágot bizonyos céllal egy bölcs Teremtő teremtette.” [Phillip E. Johnson. Darwin on Trial, 2nd ed., InterVarsity Press, 1993] Olyhovskij Vladislav (sz. 1938) ukrán fizikus professzor, Rudij Bogdan ukrán informatikus, filozófus, Kijev: ”Ha az élet keletkezésének evolúciós magyarázata annyira gyenge, és főleg hitre támaszkodik, akkor miért oktatják azt az iskolában? Ha az élet keletkezésének problémája annyira homályos, akkor hagyjuk azt az oktatási intézményeken kívül... Nem szabad privilégiumi helyzetbe helyezni zavaros, és bizonyítatlan történeteket az élővilág keletkezéséről, és a majom emberráválásáról.” Singham Mark fizikus Teaching and propaganda c. cikkében írja: „..:Ezt a bizalmat én a diákok „agymosására” használom… A mi oktatási módszerünk főlég propaganda jellegű… Csak olyan érveléseket és bizonyítékokat adunk elő, amelyek alátámasztják az elfogadott elméletet, a többit, pedig kihagyjuk.” Az oktatásnak nincs joga monopolhelyzetbe hozni az ateizmust. Paradox helyzet alakult ki a közoktatásban – az egyetemek, iskolák mindent megtesznek azért, hogy a diákok elfogadják – az evolúció bizonyított tény és, hogy e téren bármilyen vita értelmetlen. A diákoknak nincs joguk kételkedni az evolúcióelméletben, és gyakorlatilag nem is lehet más véleményt nyilvánítani. Például, az ameikai National Association of Biology Teachers asszociációjának a „Statement on Teaching Evolution” memorandumában olvasható: „Az oktatási intézmények vezetősége nem engedheti meg a kreatívizmus bármilyen irányzatának oktatását: az úgy nevezett „intelligens tervezés” elméletet, a „hirtelen keletkezés” elméletet, vagy „az evolúcióelmélet elleni érveléseket”.” [Collins C.John, Science and Faith: Friends or Foes? Illinois, Crossway Books, 2003] Az a szülő, aki becsületes, istenfélő embert akar felnevelni a gyerekéből, nehéz helyzetbe van: akarata ellenére, mint adófizető az államot finanszírozza, hogy a gyerekei az oktatási intézményekben hamis, eltorzított világnézetet kapjanak, és nincs lehetősége ebbe beleszólni. Ezért fontos, hogy az állam kivonja a közoktatásból az evolúcióelméletet, mint a korunk legnagyobb áltudományát, és emberellenes, ateista világnézett alapját. Minél hamarabb ezt sikerül megvalósítani, annál kisebb lesz a társadalom szellemi és közvetve az anyagi vesztesége. A mai ember nagyobb tudással rendelkezik, mint az előző nemzedékek. De a tudás etikai alapok nélkül gyakran veszélyesebb lehet, mint a tudatlanság. Ezt az Orosz Tudományos Akadémia felismerte és 20. század 90-es éveitől kezdve az Orosz Ortodox egyházzal közösen néhány konferenciát rendezet, amelyeknek a célja volt megbeszélni az együttműködési lehetőségeket, a tudomány és vallás kapcsolatait. A „fogyasztói” társadalomban az erkölcsi értékek fokozatosan devalválódtak, ami szellemi degradáláshoz vezet. Például, a Suicidal Tendencies (USA) együttes koncertjén ilyen dalt lehet hallani: „Én láttam a te anyádat, ő halott volt. És néztem, hogyan ő vérzett. A levágott újjak a levágott lábakon. Én ezt fényképeztem, mert úgy gondoltam, hogy ez kitűnő. Én láttam a te anyádat, ő halott volt. Láttam, hogy fekszik a véres pocsolyában. Úgy tűnik, hogy ez legjobb, amit eddig láttam. A te drága anyád halott és fekszik előttem.” Az eltorzított szabadság fogalma a nyugati országokban olyan helyzethez vezetet, hogy a fiatalok erkölcsi világát szabad lerombolni, de nehéz megvédeni. Ebben a kérdésben még az államra sem lehet számítani. Például, amikor néhány éve ezelőtt Bolívia kormánya bezárt egy TV- és egy rádióállomást, amelyek erkölcstelen műsorokat sugároztak, akkor erre rögtön reagáltak az USA és EU vezetői – tiltakoztak, elítélték a döntést: Bolívia sérti a demokrácia alapelveit. Egy másik kutatásban összehasonlították Max Dnuks és Jonatan Edwars – két USA-ba bevándorolt leszármazottjainak sorsát. Max Dnuks ateista volt, 560 utódjáról van adat. Közüllők 300-an szegénységben haltak meg, 150 bűnöző, 17 gyilkos, 100 alkoholista, több mint 50 prostituált volt. Ez a család az államnak több mint 1.250.000 dollárba került. Jonatan Edwars protestáns prédikátor, 1394 utódjáról van adat. Közüllők 65 professzor, 1 állami kincstár igazgatója, 3 szenátor, 3 kormányzó volt, egyetemet, főiskolát 295-en végeztek, 30 bíró, 100 jogász, 2 dékán, 56 orvos, 75 tiszt, 100 ismert misszionárius, 80 hivatalnok. Több író, tanár volt a családban. 40 millió amerikai felnőtt nem képes megszámolni, hogy a szupermarketban menyi pénzt költött a vásárlásra, nem képes megérteni azt a szöveget, amelyet egy egyszerű nyomtatvány tartalmaz. Az utolsó időben egy új jelenségről, a „funkcionális (szemantikai) analfabétaságról” beszélnek a pedagógusok, amikor az ember képes elolvasni a szöveget, de a tartalmát már nem képes megérteni. Az USA-ban a kábítószer-fogyasztók számát 55 millióra becsülik. A „szürke állományt” USA kénytelen külföldről (Európából, Oroszországból, Indiából, Kínából) pótolni, mivel nem képes tanárokkal, tudósokkal, különböző szakemberekkel önmagát ellátni. Alfred Kinsey, ismert amerikai orvos: „Körülbelül 37 millió amerikai pszichiátriai kezelésre szorul. A korházi ágyak több mint a felét lelki betegségekben szenvedők foglalják el. A többi beteg pedig az utcán van.” B. Wilkinson összehasonlította az amerikai iskolák tipikus problémáit, melyekről beszéltek a 1940-es és a 1990-as években. A 1940-ben a leggyakoribbak a következők problémák voltak: beszélgetés az órákon rágógumizás zaj, futkározás a folyosókon nem megfelelő öltözködés szemetelés A 1990-es években az amerikai iskola problémái: alkohol és kábítószer fogyasztás nemi erőszak állapotosság öngyilkosság lopás erőszak B. Obama az Amerikai Tudományos Akadémián 2009.05.22 tartott beszédéből: „Az oktatási rendszerünk továbbra is elmarad más országaitól (még egyes fejlődő országtól is). Matematikából és természettudományokból a diákjaink lemaradtak Szingapúr, Japán, Anglia, Hollandia, Korea, és más országok diákjaitól. Egy 15 éves amerikai világviszonylatban matematikai tudásával csak a 25-ik, természettudományokból – a 21-ik helyen van.” Diák-világolimpiákon tantárgyanként elért eredményekből Természettudományokból minden évben diákolimpiákat rendeznek. Az eredmények elég váratlanok, és elgondolkodtatók. A győztesek közt gyakorlatilag nincsenek nyugat-európai diákok. Ez adatok alapján messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de érdemes elgondolkodni az okokról. Matematika 1992-2006 évek Ország Arany Ezüst Bronz Összeg 1 Kína 72 11 1 84 2 Oroszország 54 27 9 90 3 USA 48 35 6 89 4 Bulgária 35 42 11 84 5 Románia 32 37 19 88 6 Vietnám 28 33 16 77 7 Irán 26 46 16 88 8 Korea 29 42 17 88 9 Magyarország 27 43 17 83 10 Tajvan 18 51 16 85 11 Japán 19 40 25 84 12 Németország 20 33 26 79 Informatika. 1989-2005. 1 helyezések száma 6 Kína 5 Oroszország 4 USA 3 Csehország, Korea 2 Bulgária, Románia, Svédország, Tájföld 1 Anglia, Dél Afrika, Irán, Magyarország, Ukrajna, Vietnám Informatika-2006. Arany érmek száma 5 Kína 3 Lengyelország, Oroszország, Belorusszia 2 Románia, Japán, Ukrajna 1 USA, Bulgária, Korea, Irán, Ausztrália, Hongkong, Tajvan, Kazahsztán, Indonézia, Görögország, Türkménia Biológia 2000-2003,2005 (arany és ezüst érmek száma) Kína 15 4 =19 Korea 13 9 = 22 Tajvan 11 6 =17 Tájföld 9 9 =18 Oroszország 7 7 =14 Szingapúr 6 9 =15 Belorusszia 5 11 =16 Ausztrália 3 8 = 11 India 3 7 = 10 Anglia 2 5 = 7 USA 2 4 = 6 Németország 1 10 = 11 Fizika 2002, 2004, 2005. (arany, ezüst, bronz) Kína 14 1 0 Korea 10 1 4 Irán 10 2 3 Magyarország 8 3 3 Oroszország 7 7 1 Tájföld 6 4 5 Tajvan 6 3 1 India 4 9 2 USA 4 4 2 Ukrajna 4 2 3 Indonézia 3 1 1 Szingapúr 3 0 2 Grúzia 2 2 1 Belorusszia 2 2 1 Indonézia 2 0 3 Románia 1 2 2 Hongkong 1 1 2 Ausztrália 1 1 2 Kémia, 2003 (arany, ezüst, bronz) Kína 4, 0, 0 Irán 3, 1, 0 Tájföld 3, 1, 0 Korea 2, 2, 0 Belorusszia 1, 3, 0 Oroszország 1, 3, 0