Dávid.

Mindannyiunknál közelebb vagy ahhoz az Istenhez akit keresel.
Ő szeret téged.
A génkészlet miatt pedig ne aggódj, bővebb az, mint amennyi időn keresztül még a roncsolás tart.

Előzmény

Válasz

"saját képére formált ember génkészletét szándékosan roncsolja nemzedékről nemzedékre?"
Ha arra a bagós, drogos, ivós, zabálós, atomrobbantósra gondolsz, akkor igazad van.
Entrópia!
A nyílt rendszerek változása a külső és a belső feltételektől függ.
Vegyük számításba, hogy az emberi tevékenységnek mindig van egy termodinamikai aspektusa is. Egy fenntartható társadalomban a jövő generáció számára is biztosítani kell az erőforrások elérhetőségét és az ökoszféra produkciós, valamint asszimilációs kapacitását.
Míg az entrópia az elmúlt, a már végbement változásokat méri, addig az extrópia a jövőbeni változásokat, a lehetőségeket.
Ha egy rendszer egyensúlyban van a környezetével, tehát nem különbözik tőle, akkor az extrópiája zérus. Minél nagyobb az eltérés, annál nagyobb az extrópia.
Ugyanakkor, ha nem a lehetőségeinkkel élünk az extrópia magától is eltűnik, hisz Gaia csak egy bizonyos mennyiségű extrópiát bocsát rendelkezésünkre. Ha nem használjuk fel mind, akkor szegényebbek leszünk annál mint amit lehetőségeink biztosítanak, ha pedig többet használunk fel –de ez csak rövid távon lehetséges- akkor a jövőnket fogyasztjuk, tehát a jövőben leszünk majd szegényebbek.

József Attilai gyöngyszem 1925.-ből, (Keserű).

„Kár, kár miértünk is.

de éljenek a köszörűs inasok, akik fütyörésznek

és nem tudják, hogy az égbolt fejünk fölül

elvitorlázott a PÉNZTÁRCÁNKBAN.”

A környezetet visszavonhatatlanul módosítja a hulladék kibocsátása. Ezek tényleg csökkentik a jövőbeli esélyeinket! A kukánk tartalma tehát a butaságunkkal arányos.

Előzmény

Válasz

van arra teológiai magyarázat, hogyha az entrópia igaz az evolúcióra, akkor hogy lehet jóságos az az Isten, amelyik a saját képére formált ember génkészletét szándékosan roncsolja nemzedékről nemzedékre?
tudtommal nincs. Márpedig ha létezik ilyen Isten, akkor az maga a Sátán. Ezt üzenem innen az értem "főszakértőjének"(sic!) Jeszenszkinek :)

Válasz

Hogyan dőlt meg Darwin elmélete?
"Ha bebizonyítható lenne, hogy létezhet
komplex szerv, amely nem a számtalan, egymást követő csekély módosulás által fejlődött ki, elméletem tökéletesen összeomlana" (Charles Darwin)".
Alkalmazva Darwin vizsgálatát a molekuláris mechanizmusok és a sejt-szintű rendszerek ultra-komplexitású világára, amelyet az utóbbi 40 év folyamán fedeztek fel, kijelenthetjük, hogy Darwin elmélete a teljes összeomlás állapotában van" (Michael J. Behe).

Tudtommal az evolúciótan azon elmélete, hogy egyik élőlényből alakulhat ki egy másik, a sejtek és magasabb szintű élőlények szintjén megdőlt. Ahogy Tóth Tibor írja Behe munkásságáról: "Behe sejtbiológiai kutatásai olyan kooperatív alrendszerek csoportjait tárták fel, amelyek komplexitása nem csökkenthető; vagy tökéletesen egyszerre alakultak ki, vagy a teljes rendszer (az egész sejt) nem működik."
Tudtommal azóta ezt többszörösen igazolták, és egyetlen cáfolatáról nem tudunk.

Nem kéne tényként állítani tehát az evolúciónak mutáció-szelekció elemét, mert nem igaz, legalábbis a sejtek és magasabb rendű élőlények szintjétől kezdve.

Mutációt, mely a fajnál tökéletesebb fajt, vagy új fajt hozott létre, egyébként a tudomány még nem figyelt meg, (egyébként az oroszok vagy harminc évig próbálkoztak sokmillió irányított kísérlettel, hogy igazolnák, hogy mutációval létrejöhet tökéletesebb élőlény, de egyetlen sikeres kísérlet, ezt alátámasztó megfigyelés nem volt.)"


Mutációt, mely a fajnál tökéletesebb fajt, vagy új fajt hozott létre, egyébként a tudomány még nem figyelt meg, (egyébként az oroszok vagy harminc évig próbálkoztak sokmillió irányított kísérlettel, hogy igazolnák, hogy mutációval létrejöhet tökéletesebb élőlény, de egyetlen sikeres kísérlet, ezt alátámasztó megfigyelés nem volt.)"


Mutációt, mely a fajnál tökéletesebb fajt, vagy új fajt hozott létre, egyébként a tudomány még nem figyelt meg, (egyébként az oroszok vagy harminc évig próbálkoztak sokmillió irányított kísérlettel, hogy igazolnák, hogy mutációval létrejöhet tökéletesebb élőlény, de egyetlen sikeres kísérlet, ezt alátámasztó megfigyelés nem volt.)"


"Az információelmélet kimondja, hogy információ soha nem keletkezik véletlenségből vagy véletlen eseményekből. Saját emberi tapasztalatunk ezt mindennap megerősíti.". (W.Gitt)

Válasz

A véletlenekre való hivatkozás a kialakult élet összetettségére való tekintettel
"Az állításod enyhém szólva nem igaz.
Ugyanis a természetes szelekciót kihagytad a játékból, mintha nem is lenne."

A legalapvetőbb típusú fehérjemolekula, amely élőnek minősíthető, legalább 400 összeláncolt aminosavból tevődik össze.
A sejtműködéshez kb. 2000, enzimként működő fehérjére van szükség
A fehérjék keletkezése a DNS-ektől függ, DNS viszont nem képződhet fehérje hiányában
Hogyan működik itt a természetes szelekció?

"pl. a szem körülbelül 40-60 alkalommal fejlődött ki .."
A szív és a máj hogyan evolválódott?

"Igen, csak hogy az evolúció elméletben senki nem beszél véletlenszerű "evolúcióról", mert olyan nincs. Ha véletlen szerű lenne, nem evolúció lenne a neve, hanem véletlen."
Ki mondta, hogy van véletlenszerű evolúció?
(szaporodáskor apró véletlenszerű változások mehetnek végbe)
(Az élővilág kialakulását vak, személytelen evolúciós mechanizmusok működésével magyarázzuk.)

"Valóban nem. És itt jön a képbe a kummulatív szelekció, ami bőven megmagyarázza a látszólagos tervezést, az összes tervezési hibával együtt, amik hemzsegne minden élőlényben.
Ha az élőlények tervezettek lennének, nem ilyenek lennének."
Mihez képest nem ilyenek lennének, milyen az etelon és miért olyan?

"Működő átmeneti formáktól hemzseg az egész élővilág. Csak szét kéne nézned benne!"
Szemléltetnél egy átmeneti formát pl az emberi fajból?

"Az alkalmazkodás célja, hogy az egyed fennmaradjon az adott környezetben, nem az, hogy életképtelenné váljon. Ehhez nem kell alkalmazkoddni."
"Alkalmazkodni "ez egy negatív szó, minden aspektusában.
A pozitív dolgokat élvezni szokás.

"a környezettel, a megszorító környezettel szembeni küzdelem feladása az egyed saját energiaforrásairól, adottságairól sajátos képességeiről való lemondást eredményez, amely megrontja, végső soron elpusztítja az egyedet, még akkor is, ha pillanatnyilag átvészeli a közvetlen veszélyt."
Konkrét példákkal tudod ezt igazolni???
- JÉGKORSZAK
- koncentrációs táborok
- Hirosima

"A természetben nincs sem kényszeres, sem kívülről ható beavatkozás, sőt, egyáltalán beavatkozás sincs."
Csakhogy: amit az ember elkezdett(G.M.) azt a természet folytatja (feltartózhatatlanul).

"Tehát amellett, hogy minden mutáció új információ, mint láthatod többlet információt is eredményezhetnek "
NEM! csak a régi lett átírva.
Az evo csak létezőt tud befolyásolni.(semmiből nem tud teremteni)

"Nem tudjuk, hogy a Földön hány faj létezik,"
De mindent tudunk a fajok eredetéről.

" Téged nem N. Gyulának hívnak "
NEM!

Az élet egy központi ismertetőjegye az információ.
A DNS tartalmazza a teljes információt. A magban viszont nincs meg a teljes információ, hogy fa legyen.

A fotoszintézist eddig még nem sikerült kísérleti körülmények között megismételni.

Az egyszerűből jutunk el a bonyolultabb felé. Ennek ellentmond →

Termodinamika 2. főtétele: a dolgok a rendezettből a rendezetlen felé haladnak. (Amivel szembe lehet fordulni: újra és újra energiát viszünk be. → ez irányítja az összes kémiai, fizikai és biológiai kölcsönhatást, amit valaha tanulmányoztak

· Tengerben kezdődött az élet.

· A Nap a világosság forrása De! A tudósok a mai napig nem tudják, mi a fény.

· Az egyik faj fokozatosan alakul át egy másik fajba → Mutációkkal („génbaleset”!), természetes kiválasztódás útján

· Darwin: „Ha számos faj… csakugyan egyszerre keletkezett volna, ez a tény valóban végzetes lenne… a fejlődés elméletére.”
A geológiai oszlop alján kell lenni a legegyszerűbb élőlényeknek.

De! A földkéreg alsó kétharmadában (prekambrium) az életformák teljes hiányát mutatják a kövületek.
A kambrium kor kezdetén jelent meg drámai hirtelenséggel a fejlett formák óriási sokasága. Nincsenek elődök!
Hiányoznak az átmeneti formák → ezt még Darwin is elismerte könyvében

stb, stb.

Előzmény

Válasz

Tomi.

Nem szidtam, hanem a valóságot mutatom be róla.
Egy hazugság hazugságnak nevezése jogilag igazságtételnek minősül.

És egy kis megjegyzés: A hazugságot csak kitalálták de az igazság létezik!

Előzmény

Válasz

"A véletlenekre való hivatkozás a kialakult élet összetettségére való tekintettel olyan nagy időt követel, amely nem csak a naprendszer korát haladja meg, de a világegyetem korát is meghaladja."
Ez igaz. Ahogy az is, hogy te nem olvastad el amit írtam, maximum csak lazán átfutottad....
Ha csak véletlenekből állna az evolúció, akkor a fent idézett mondatod teljes mértékben helytálló is lenne.
De!
Az állításod enyhém szólva nem igaz.
Ugyanis a természetes szelekciót kihagytad a játékból, mintha nem is lenne.
Idézem amit írtam neked:
"véletlenszerű mutációkból válogathat, nem véletlenszerűen módon (ha véletlenszerű lenne a válogatás, ugye definíció szerint sem lehetne válogatódásról, szelekcióról beszélni)".
A természetes szelekció a csíravonalban bekövetkező változásokból válogat, nem véletlenszerű módon. A genetikai és a külső környezet határozza meg, hogy melyik fenotípusosan megjelenő mutáció marad meg, és melyik nem.
Ez egy kummulatív (kummulatív=összegződő) folyamat, ami mindig a már meglévőre épül. Pl. egy mutáció nem okozhatja az utódban egy szelvény megduplázódását, ha nincs már meg legalább egy ugyanolyan típusú szelvény (ilyen mutációk rendszeresen megjelennek a kígyóknál pl.).
A sok kicsi változás egymásra épül, mindig egy már meglévő dolog változik. Így viszont bőven elég az idő, még sok is.
Többen kimutatták már, hogy pl. a szem körülbelül 40-60 alkalommal fejlődött ki egymástól függetlenül, egy fényérzékeny sejtekkel rendelkező közös őstől kiindulva. Csak a kamera szem legalább kétszer (szárazföldi gereinceseknél, a tintahalaknál) alakult ki. Az összetett szem (pl rovarok-é, és egyes rákoké) több, mint 10-szer. Ismert egy olyan rákfaj is, ami egyfajta átmenetet képvisel a lencsés szem, és az összetett szem között.

"A véletlenszerűséget a számítógépes technikában is a káosz és a zűrzavar előidézésére használjuk."
Igen, csak hogy az evolúció elméletben senki nem beszél véletlenszerű "evolúcióról", mert olyan nincs. Ha véletlen szerű lenne, nem evolúció lenne a neve, hanem véletlen.

"Egy olyan rend és tervezettség, ami minden életjelenségben, folyamatban felismerhető, egyszerűen nem jöhet létre véletlenek sorozatával."
Valóban nem. És itt jön a képbe a kummulatív szelekció, ami bőven megmagyarázza a látszólagos tervezést, az összes tervezési hibával együtt, amik hemzsegne minden élőlényben.
Ha az élőlények tervezettek lennének, nem ilyenek lennének.

"Nincsenek átmenetek sem szervek, sem szervezetek, sem fajok kifejlődésében, mert minden átmeneti fázis egyszerűen életképtelen, de legalább működésképtelen."
Ez nem igaz. Működő átmeneti formáktól hemzseg az egész élővilág. Csak szét kéne nézned benne!

"Az alkalmazkodás minden egyes lépése az egyed életképtelenné válását veszi célba"
Ez badarság. Az alkalmazkodás célja, hogy az egyed fennmaradjon az adott környezetben, nem az, hogy életképtelenné váljon. Ehhez nem kell alkalmazkoddni.

"a környezettel, a megszorító környezettel szembeni küzdelem feladása az egyed saját energiaforrásairól, adottságairól sajátos képességeiről való lemondást eredményez, amely megrontja, végső soron elpusztítja az egyedet, még akkor is, ha pillanatnyilag átvészeli a közvetlen veszélyt."
Konkrét példákkal tudod ezt igazolni???

"A környezethez való fizikai alkalmazkodás sosem hat vissza egy speciális genetikai változást okozva a génekre"
Ez igaz. De ez nem is evolúció.... Látom te sem tudod miről van szó, és mi az evolúció.

"A mutáció pontosan azt a tervezett beavatkozást hivatott elfedni, amely olyan genetikai változást okoz a génállományban, amely egy valóban új, vagy csak módosult szerv, folyamat megszületését eredményezi amelynek bonyolultsága és összetettsége sosem jöhetett volna létre működésképtelen átmeneti fázisok szelektálásával."
No comment.... Elolvasni és értelmezni szoktad az írásaid?
Mert, hogy az enyémet nem olvastad el, az is biztos, mert megállás nélkül a véletlen szón lovagolsz, pedig közérthetően leírtam, hogy az evolúció nem véletlenszerű, csak a mutációk, de a szelekció nem!!
Őszintén: melyi szót nem érted ezekből?

"Mutáció ugyan létezik, de az ilyen kényszeres kívülről ható beavatkozások a genetikai állományba valójában sérüléseket, szervi működésképtelenségeket, torz egyedeket, végső soron az egyed halálát eredményezik."
Pffff.... A "kényszeres kívülről ható beavakozást" génmanipulációnak nevezzük, és az egész állatvilágban csak az ember képes erre. Sőt, az egész élővilágban.
A természetben nincs sem kényszeres, sem kívülről ható beavatkozás, sőt, egyáltalán beavatkozás sincs.
A mutációk mindig a sejten belüli okok miatt következnek be! Pl egy kémiai anyag hatására, ami bekerül a sejtmagba, vagy épp sugárzás hatására, pl. röntgen, vagy radioaktív sugárzás hatására, de itt sincs szó semmilyen irányultságról, a hatások az egyed és a környezete szempontjából véletlen szerű változást idéznek elő.

"A mutáció ugyanis nem ad hozzá új információt a genetikai szerkezetéhez, hanem csak a meglevőt befolyásolja, amely vagy azonnali működésképtelenséget jelent valamilyen élettevékenységet végző folyamat kialakításakor, vagy hibássá válik a folyamat, amely a többi szerv működésére hat akadályozó módon."
1, Minden a genomban bekövetkező mutáció értelemszerinűen ÚJ INFORMÁCIÓ, mivel korábban nem volt jelen. Legyen az szerkezet vagy kémiai változás, vagy duplikáció. Minden esetben új információ jelenik meg, hisz korábban nem volt ott.
2, Többlet információ megjelenése: a gének, a kromoszóma részletek, komplett kromoszómák, és a DNS duplikációk. Mind létező jelenségek. Tehát amellett, hogy minden mutáció új információ, mint láthatod többlet információt is eredményezhetnek (és minden a genomban bekövetkező változás, akár kémiai, akár szerkezeti változásról van szó, akár duplikációról, akár delécióról van szó, az mutáció).


"Kimurák (Mooto) álláspontja szerint a különféle fehérjék a szelekció szempontjából egyenértéküek és egyiknek a másikra való felcserélődése inkább a szerencsétől függ, mint a szelekciós előnytöl."
Ez igaz.
A semleges mutációk általában a genetikai sodródásnak (ha neked az tetszik, tőlem akár véletlennek is nevezheted) köszönhetik az elterjedésüket. Bár valójában EZ SEM VÉLETLEN, hanem mivel nincs fenotípusos hatásuk, vagy épp olyan a hatásuk, amik nem befolyásolják a fennmaradást és a szaporodást, a szelekció nem "látja", így nem képes azt sem kiszelektálni, sem előnyben részesíteni más allélokkal szemben.
Egy mutáció meg több féleképp lehet semleges.
1, nem jelenik meg a fenotípusban
2, megjelenik a fenotípusban, de olyan változást okoz, ami nem befolyásolja a fennmaradást és a szaporodást (pl olyan fehérjét kódol, ami ugyanolyan jól funkcionál ugyanabból a szempontból, mint az előző verzió)
3, a mutáció pontosan ugyanazt eredményezi, amit az előző verzió (ugynazt a fehérjét "kódolja")

"Nem tudjuk, hogy a földön hány faj létezik, a becslések 5 - 8o mill körül ingadoznak. Kevesebb mint 1.5 mill vizsgáltak meg tudományosan, a legjobb esetben is ez csak 3o százalékát jelenti a bolygónkon levő összes éltformának. Szomorú tény, hogy ésszerű számítások szerint mit sem tudunk azoknak a géneknek az elsöprő többségéről, amely hordozzák és fenntartják az életet a Földön."
És? Akarsz is ezzel mondani vmit?

"A külső körülmények változása nem a genetikai információn változtatnak, hanem a kifejlett egyed túlélését segíti vagy akadályozza."
Így van. Nem is állítottam az ellenkezőjét soha.

"Hogy egy új tulajdonság megjelenjen az egyedben, ahhoz genetikai információt kell úgy módosítani, hogy ráadásul működőképesen öröklődjön."
Így van. Ezt nevezik mutációnak, és ezekből válogat a természetes szelekció.

"Szaporodáskor apró változások (mutációk) mehetnek végbe (hiba a DNS másolásában), melyek megváltoztatják az utód génkészletét."
Ez igaz, de az utódnak génállománya van, nem génkészlete.
Génállomány=egy egyed összes génje
Génkészlet=egy adott populáció összes egyedének minden génje.

"(ezt nevezem balesetnek, nem sok jó származik belőle)"
Mégis ezekből lett minden jelenlegi és valaha volt élőlény. És ezekből lesz az összes eljövendő élőlény is.

"A mentális és érzelmi állapotunk nemcsak az egészségre lehetnek kihatással, hanem ténylegesen megváltoztatják a DNS - t is. ( így működik pl. a placebo hatás )"
Leírnád a hatás mechhanizmusát??? Erről eddig egy genetikus sem hallott, pedig ők ezzel foglalkoznak.
Ez nem placebo hatás. Nézz utána mi az a placebo hatás, mert a jelek szerint ezzel sem vagy tisztában, ahogy a legelemibb genetikai és evolúciós ismereteknek sem.
Ugyanis eddig semmi mást nem tettem, csak a hibás kijelentéseid javítgattam ki....

"Vagyis sok genetikai különbség a társadalom és az idomítás befolyása és nem csak szülői örökség."
De, csak szülői örökség.
Téged nem N. Gyulának hívnak véletlenül, és nem szoktál az iwiw-en ezen a néven írni? Az szokott ilyen ezoterikával túlfűszerezett egetverő badarságokat írni, mint ez az utolsó hozzászólásod.

Előzmény

Válasz

Tamás még1x

"A gének és az élőhely tehát folyamatos egymásrahatásban vannak az élőlényeken keresztül, random mutációk pedig, bár valóban történnek, de általában csak káros változásokat idéznek elő"
" – a hasznos változások tudatos alkalmazkodási folyamatból erednek."

A külső körülmények változása nem a genetikai információn változtatnak, hanem a kifejlett egyed túlélését segíti vagy akadályozza.
Hogy egy új tulajdonság megjelenjen az egyedben, ahhoz genetikai információt kell úgy módosítani, hogy ráadásul működőképesen öröklődjön.

Szaporodáskor apró változások (mutációk) mehetnek végbe (hiba a DNS másolásában), melyek megváltoztatják az utód génkészletét. (ezt nevezem balesetnek, nem sok jó származik belőle)

A mentális és érzelmi állapotunk nemcsak az egészségre lehetnek kihatással, hanem ténylegesen megváltoztatják a DNS - t is. ( így működik pl. a placebo hatás )
Vagyis sok genetikai különbség a társadalom és az idomítás befolyása és nem csak szülői örökség.

Válasz

Helyesebben: tervezett(mondaná nagyapám Kropotkin)

A véletlenekre való hivatkozás a kialakult élet összetettségére való tekintettel olyan nagy időt követel, amely nem csak a naprendszer korát haladja meg, de a világegyetem korát is meghaladja.

A véletlenszerűséget a számítógépes technikában is a káosz és a zűrzavar előidézésére használjuk. Egy olyan rend és tervezettség, ami minden életjelenségben, folyamatban felismerhető, egyszerűen nem jöhet létre véletlenek sorozatával.

Nincsenek átmenetek sem szervek, sem szervezetek, sem fajok kifejlődésében, mert minden átmeneti fázis egyszerűen életképtelen, de legalább működésképtelen.

Az alkalmazkodás minden egyes lépése az egyed életképtelenné válását veszi célba, a környezettel, a megszorító környezettel szembeni küzdelem feladása az egyed saját energiaforrásairól, adottságairól sajátos képességeiről való lemondást eredményez, amely megrontja, végső soron elpusztítja az egyedet, még akkor is, ha pillanatnyilag átvészeli a közvetlen veszélyt.

A környezethez való fizikai alkalmazkodás sosem hat vissza egy speciális genetikai változást okozva a génekre. A mutáció pontosan azt a tervezett beavatkozást hivatott elfedni, amely olyan genetikai változást okoz a génállományban, amely egy valóban új, vagy csak módosult szerv, folyamat megszületését eredményezi amelynek bonyolultsága és összetettsége sosem jöhetett volna létre működésképtelen átmeneti fázisok szelektálásával. Mutáció ugyan létezik, de az ilyen kényszeres kívülről ható beavatkozások a genetikai állományba valójában sérüléseket, szervi működésképtelenségeket, torz egyedeket, végső soron az egyed halálát eredményezik. A mutáció ugyanis nem ad hozzá új információt a genetikai szerkezetéhez, hanem csak a meglevőt befolyásolja, amely vagy azonnali működésképtelenséget jelent valamilyen élettevékenységet végző folyamat kialakításakor, vagy hibássá válik a folyamat, amely a többi szerv működésére hat akadályozó módon.

" Kimurák (Mooto) álláspontja szerint a különféle fehérjék a szelekció szempontjából egyenértéküek és egyiknek a másikra való felcserélődése inkább a szerencsétől függ, mint a szelekciós előnytöl.
Nem tudjuk, hogy a földön hány faj létezik, a becslések 5 - 8o mill körül ingadoznak. Kevesebb mint 1.5 mill vizsgáltak meg tudományosan, a legjobb esetben is ez csak 3o százalékát jelenti a bolygónkon levő összes éltformának. Szomorú tény, hogy ésszerű számítások szerint mit sem tudunk azoknak a géneknek az elsöprő többségéről, amely hordozzák és fenntartják az életet a Földön.

Előzmény

Válasz

Engem nem érdekel, hogy milyen kreás írásokat találsz a neten, és mit másolsz át az oldalra belőle.
Engem az érdekel, hogy te tudod-e mit szidsz, hogy te tudod-e mi az evolúció!
Érted? Nincs mit látnom, mert nincs se fa, se erdő.
Vagy van itt olyan cikk, amit nem máshonnan kopizgattál össze, és 100%-ban a te írásod, a te gondolataiddal, és amiben van egy komplett evolúció definíció? Mert én már többször át néztem az elmúlt másfél hétben az oldalt, és ilyet nem találtam, ahogy 10 hónapja sem.

Ne terelj, és ne rizsázz az oldalra átkopizott írásokra hivatkozva, hanem válaszolj kérlek. Vagy ha nem tudsz, legyen benned elég becsület ahhoz, hogy bevalld, hogy nem tudsz válaszolni.

Definiáld nekem mi a BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ, kitérve arra, hogy:
1, mi a 3 alapfeltétele?
2, mi a szelekció alapegysége?
3, hány fajtája van az adaptációnak, mik az adaptáció fajtái?
4, mi az a 2 fő tényező a szelekción kívül, ami által működik az evolúció?
Ahhoz, hogy jogod és okod legyen támadni és fikázni (bocs, de ennél jobb szót nem tudok arra mondani amit csinálsz), tudnod kell mi az amit támadsz. Ha meg tudod mi az amit támadsz, akkor ezekre a kérdésekre könnyen megadod a választ.
És ne a véleményed írd le az evolúcióról, mint 10 hónapja, mert az nem érdekel, és amúgyis tudom.
Továbbá azt írd amit ténylegesen tudsz, ne csalj nekem azzal, hogy kikeresed és bemásolod amit a neten találsz!

Előzmény

Válasz